Szántó Judit: Természetesen

Az Augusztus Oklahomában előadásáról
2009-05-08

Az anyag persze – és ennyiben valóban programadó a rendezőként is fellépő Eszenyi Enikő választása – a maga színes-felszínes szerepeivel, látványos összeütközéseivel eminensen megfelel a jellegzetes vígszínházi színészetnek.

Az Eszenyi-éra első bemutatója nem tűnik ki programszerűnek mondható újításokkal. Tracy Letts többszörösen díjnyertes családi horrorját – úgy látszik, nemcsak az Oscar devalválódik -, ha már akkor megvan, az elmúlt harminc-negyven év folyamán bármikor műsorra lehetett volna tűzni valamelyik Williams- vagy Albee-premier előtt, után vagy helyett. (O’ Neillt is említhetném, de ő mégiscsak más súlycsoport.) A „nagyszabású” jelző ebben az esetben legföljebb Árvai György monumentális lakóház-keresztmetszetére illik, amelyről messzire szaglik a monumentális költség; a cselekmény kisszerűsége azonban hamar kompromittálja a színpadképben rejtőző ígéretet. (A kontraszt akár szándékos is lehetne, bár az előadás nem tanúskodik a szándékok ilyetén kiélezettségéről vagy tudatosságáról.)

A legígéretesebb a felütés – az az expozíció, melyben az öngyilkosságra készülő családfő egy indián lányt szerződtet házvezetőnőnek, hogy mintegy az ő utódaként próbáljon rendet és egyensúlyt teremteni a széthullófélben lévő családban. Az öngyilkossági szándékra ekkor még nem derül fény, ám ettől még a gesztus súlyosnak, jelképes erejűnek érződhetnék, ha Vallai Péter célzottabbnak, misztikusabbnak ábrázolná. Johnna Monevata (Bodor Böbe), az indián helytartó ugyan, megbízásához híven, valóban végigasszisztálja a Weston família bomlását, de jelenléte túlontúl passzív. Beverly Weston halála egyébként dramaturgiailag is célszerű: alkalmat ad rá, hogy a népes család összegyűljön a szülői házban.

Hegyi Barbara (Karen Weston), Láng Annamária (Ivy Weston) és Börcsök Enikő (Barbara Fordham) Schiller Kata felvétele

Hegyi Barbara (Karen Weston), Láng Annamária (Ivy Weston) és Börcsök Enikő (Barbara Fordham) Schiller Kata felvétele

Ezután végbemennek a kisebb-nagyobb családi kataklizmák. Már Rosencrantz és Guildenstern egyénenkénti személyi jelentőségét is szándékosan kompromittálja, hogy Shakespeare megkettőzte figurájukat, így a Weston lányok életkudarcát is lefokozza, hogy mindjárt négy van belőlük: Barbara (Börcsök Enikő) és férje, Bill (Gyabronka József), valamint Mattie Fae (Igó Éva) és férje, Charlie (Reviczky Gábor) csak szolidan unják és csalják egymást, de a magánytól eufóriássá hiszterizált Karennek (Hegyi Barbara) nyílt színen kell drámaian csalódnia foggal-körömmel magához kapart vőlegényében (Hegedűs D. Géza), aki a maga Lolita-szindrómáját a Börcsök-Gyabronka páros tini lányán (Braghini Rozina) élné ki. A negyedik Weston nővér, Ivy (Láng Annamária) frusztrált vénlány, aki az Igó- Reviczky házaspár enyhén ütődött fiával (Fesztbaum Béla) próbálja megoldani életét. És a hierarchia csúcsán ott tipródik látványos dinamizmussal a családanya, a frissen megözvegyült Violet (Pap Vera), akit a szerző súlyos neuraszténiája mellé még egy szájrákkal is megdob – a széteső família fejét, a jobb emlékű Big Daddyt Tennessee Williams is rákkal sújtja a Macskában -, hogy a minimális önkontrollt se kelljen elvárnunk tőle. Ha az amerikai drámairodalom alapján ítélünk, odaát lassacskán száz éve halódik szívósan a család intézménye; csak Arthur Miller pedzette, hogy máshol is fészkelhet a bibi.

Hegedűs D. Géza (Steve Heidebrecht), Láng Annamária, Reviczky Gábor (Charlie Aiken) és Fesztbaum Béla (Kicsi Charles Aiken) Schiller Kata felvétele

Hegedűs D. Géza (Steve Heidebrecht), Láng Annamária, Reviczky Gábor (Charlie Aiken) és Fesztbaum Béla (Kicsi Charles Aiken) Schiller Kata felvétele

Az anyag persze – és ennyiben valóban programadó a rendezőként is fellépő Eszenyi Enikő választása – a maga színes-felszínes szerepeivel, látványos összeütközéseivel eminensen megfelel a jellegzetes vígszínházi színészetnek: Vallai, Hegyi Barbara, Igó Éva, Reviczky Gábor mesterfokon űzik a technikailag pontos vagy akár virtuóz, bármilyen szerepre ráhúzható, meglepetések nélküli s belül nagyjából üres helyi stílust, amelybe belefakultak-fakulnak az olyan eredeti, izgalmas tehetségek is, mint a hajdani Pap Vera vagy mostanság a nagy színésznőnek indult Börcsök Enikő; annál becsülésre méltóbb, hogy éppen az évtizedek óta törzsgárdista Hegedűs D. Gézának sikerül mostanában mind sűrűbben (ezúttal is) kitörnie a sablonok közül. És éppen ezért kell igazat adnom Csákányi Eszternek, aki e számban közölt interjújának tanúsága szerint haragszik Schilling Árpádra. Láng Annamária és különösen Gyabronka József bensőséges, frappáns játéka egyelőre kirí az együttesből; adja isten, hogy a megélhetési kényszer szorításában is megőrizhessék szuverenitásukat.

A plakát a píszí nevében megnyugtatja a közönséget: a durva kitételek a szerzőtől származnak, a nagyszámú elfüstölt cigaretta pedig „természetesen” nem valódi, azaz nem tartalmaz nikotint. Figyelem: az italokban sincs alkohol. A vígszínházi színész nem dohányzik, nem iszik, nem káromkodik.

Természetesen.

Tracy Letts: Augusztus Oklahomában (Vígszínház)

Fordította: Deres Péter és Maros András. Díszlet: Árvai György. Jelmez: Szűcs Edit. Dramaturg: Kovács Krisztina. Szcenika: Krisztiáni István. Világítás: Komoróczky Gábor. A rendező munkatársai: Várnai Ildikó, Néder Panni e. h. Rendező: Eszenyi Enikő.

Szereplők: Vallai Péter, Pap Vera, Börcsök Enikő, Gyabronka József, Braghini Rozina/Döbrösi Laura, Láng Annamária, Hegyi Barbara, Igó Éva, Reviczky Gábor, Fesztbaum Béla, Bodor Böbe, Epres Attila, Hegedűs D. Géza.

Ha teheted, támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel vagy átutalással, hogy az 55 éves Színház folyóiratnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.