Ez a fantasztikusan kiszemelt kapcsolódás fiatal és idős között áthatja az előadást, és valójában jelzi a Nemzeti célját is: nem elvetni, hanem megújítani kell a színházi hagyományt.

George Tabori (született Tábori György) darabja arra a Hitlerre koncentrál, aki alig azonos a náci mitológia hírhedett vezéralakjának tekintett HITLERREL. A metaforikus kavargású történetben az ifjú Hitler érkezik Bécsbe festőkarrierjét elindítani, s a tömegszálláson egy zsidó könyvkereskedő, Schlomo Herzl veszi pártfogásába. Az írói megközelítésben Herzl válik a főalakká, akinek ténykedései gegek sorozatán át irányítják Hitlert a harca felé. A bölcs zsidó miközben a Lobkowitz képében járó-kelő Istennel élcelődik, vagy gumimackót oszt az édes-butus Gretchennek, esetleg a Halál asszonnyal folytat filozofikus diskurzust, minduntalan óvja, tanítja Adolfot, sőt sugalmaz is neki HITLERI motívumokat: ő maga ír könyvet Mein Kampf címen a saját életéről, ő vágja Hitler bajszát hitlerbajuszra, vagy ő pendíti meg egy Új-Zélandig terjedő birodalom képét. Másfelől Tabori Hitler mindennapi dühösködései közé olyan kulcsszavak csempész, mint pl. az „élettér”, amit Herzl csak nagyzásként értelmez, de egy külső megfigyelőben előhívja a rárakódott kontextust. Mindez azonban farce, kultúrtörténeti és történelmi szellemességgel áthatott bohózat formájában jelenik meg, bár komoly pillanatoknak se lesz híján, sőt a középkori haláltánc jelleget is visszaidézi: a Halál asszony végül magával ragadja a művészi ambícióiban csalatkozott Hitlert, hogy elindítsa a HITLERI úton. Tabori súlyos szimbólumrendszert mozgat át játékosan a holocaust és a halál témakörében, így Hitler és Herzl párosa inkább clown-duót vagy commedia dell’arte alakokat idéz, akiket azonban megmagyarázhatatlan és mély kötődés vonz egymáshoz. Hitler szeretetet követel a zsidótól, és meg is kapja, hiszen Herzlnek akkor még fogalma sincs, hogy később miféle HITLERRÉ lesz Hitler, az majd csak a Halál asszony jövendölésében világosodik meg. Herzl és Hitler kapcsolata tehát a kulcs, amit a rendezés tovább mélyít.
Tábori egy interjúban a „Great Love Story – Hitler and His Jew” cimkével aggatta fel darabját, s a kötődést efféle sajátos „szerelemnek” tételezte. Rába Roland rendező kettejük kapcsolatát a szereposztás életkorainak ellenpontozásával egészíti ki, ami még működőképesebbé teszi a színpadi világot. A bölcs kereskedőt Sinkó László érett és sok tapasztalást felsorakoztató színészi eszköztárral alakítja, míg a suhanc Hitlert a fiatal és mozgékony Mátyássy Bence karikírozza. A generációk összekapcsolása olyan kötést, gonoszkodásokkal színezett ragaszkodást jelenít meg, mint egy unoka- nagyszülő kapcsolatban. A pályakezdő Hitler zabolátlan és önérzeteskedő kiforratlanságaira a sokat tapasztalt kereskedő rezignált, és fel-felcsapó, de mindig jóindulatú és féltő dohogásokkal reagál. Hasonló páros Törőcsik Mari légies és tündérszerű Halál asszonya a Leopold nevű szolgáját alakító Földi Ádámmal. Törőcsik nyűglődik és riposztozik, Földi nem enged, hanem dacoskodik, és kettejük viszonyába temérdek figyelem és törődés sűrűsödik. Ez a fantasztikusan kiszemelt kapcsolódás fiatal és idős között áthatja az előadást, és valójában jelzi a Nemzeti célját is: nem elvetni, hanem megújítani kell a színházi hagyományt.

Törőcsik Mari és Földi Ádám / Koncz Zsuzsa felvétele

A színpadi világ Daróczi Sándor díszletében és jelmezeiben harsányan mai, popos hangulatot üt meg. Minden szereplő a legfrissebb eklektikához húzó öltözékben közlekedik, a jelenetek beállítása klipek és kuplék, rajzfilmek és varieték világát skicceli, s az arányok elegyítése ugyanolyan remekül működik, mint a két színészkorosztály egymásba kapcsolása. Az elősorjázó vidám képekben apró brechti effektusok munkálkodnak, sok-sok jelzéssel, halloween-maszkokkal, táblákkal, a színészek szerepből való ki-be ugrándozásával, ahogy átvezetik a nézőket a játéktéren, bejelentik a szünetet, nyíltan átmozgatják a díszletelemeket, vagy képregény figurákként dugják át a fejüket mindenféle rajzolt háttereken. A rikító és teátrális kavargást erősítik Gergye Krisztián koreografált mozgásai, és Komlósi Zsuzsa billentyűfutamai a zenei betéteknél, melyek pompás túláradással szólalnak meg. A szöveg Zöldi Gergely dramaturgiai beavatkozásai nyomán leheletnyit még jobban közeledik a mához, hiszen például az Európát fenyegető spanyolnátha helyett influenza hangzik el, de ami igazán mai színházzá teszi az előadást, az a felhőtlen színészi játék.

Az ifjú színészek könnyed kórusa élvezettel tobzódik a médiavilág elcsent elemeinek virtuóz felhasználásában, de Törőcsik és Sinkó is pontosan megtalálja a helyét, sőt olyan súllyal léteznek a pop-art keretei közt, hogy jobbára ők mozgatják az estét. Törőcsik Mari Halál asszonyának már a belépője frenetikus, ahogy a bizonyos Hotler vagy Hütler, ja nem is, Hitler urat keresi. Könnyed mindentudással jön-megy a Sötétség Angyalaként, vagy Földi László pimasz energiákkal teli Leopoldjának ölébe kérezkedik, majd derűs iróniával bont ki egy kuplét a lapra festett bársonyfüggöny előtt. Sinkó László, mint borongós Slomo Herzl igazgatja Hitler sorsát; finom sztoicizmusba takart elmés viccekkel bolyong és töpreng a színen, megunhatatlanul ellenkezik Makranczy Zalán bokszoló és szuperhős keverékéből előállított Lobkowitzával. Hitlerből Mátyássy Bence karikírozott figurát rajzol kidolgozott monológokkal és kackiás műbajuszkával, majd katonás pattogását elegyíti valami kiforratlan gyerek-bájjal. Mészáros Piroska delejes mosolyt varázsol Gretchen arcára, mintha valami óriási Madonna-baba repdesne Herzl ágya körül. Himmlischtként László Attila lesz nácibb minden nácinál, míg felaprítja azt a Mici tyúkot, akit Gerlits Réka állít elő némi riadt, feszes mozdulat és egy sárga papírtrombita segítségével.

Tábori György (George Tabori): Mein Kampf (Harcom) [Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad]
Díszlet, jelmez: Daróczi Sándor. Koreográfus: Gergye Krisztián. Dramaturg: Zöldi Gergely. Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa. Kellék: Bérczi László. A rendező munkatársa: Tüű Zsófia. Rendező: Rába Roland
Szereplők: Sinkó László, Makranczi Zalán, Mátyássy Bence, Mészáros Piroska, Törőcsik Mari, Földi Ádám, László Attila, Gerlits Réka, Komlósi Zsuzsa.

2010. január 16.

Facebook Comments