... ha a kormányzat változtatásokat akar, meg fogja kérdezni az érintettek képviselőit is.

Elterjedt a hír, hogy a hatos kategóriában regisztrált függetlenek működési támogatásáról a kuratórium meghozta a döntést, de azt az Előadó-művészeti tanács nem hagyta jóvá, és ezért késik a pénz folyósítása. Ez igaz?
Szögi Csaba: – Nem. Az Előadó-művészeti tanács már június közepén továbbította az anyagot a miniszternek.
Mihályi Gábor: – A tanács döntő többséggel, két tartózkodással elfogadta a kuratórium javaslatát, és felterjesztette aláírásra. De valamit tisztázzunk az elején: a hatos kategória a jelen helyzetben nem csupán a függetleneké, és főleg nem az alternatívoké. Ugyanis a törvény hibája és vélhetően bizonyos együttesi szándékok miatt is azok az társulatok, amelyeknek a hármas kategóriában kellett volna regisztrálniuk magukat (hiszen az eredeti szándék szerint ez a tánc kategóriája), a hatosba kerültek. Tehát helytelen azt mondani, hogy a hatos kategória a független alternatívoké, hanem úgy pontos fogalmazni, hogy az ott szétosztható pénz mindazon együttesek kerete, amelyek jogosultan a hatos kategóriában regisztráltak.
És mért kerültek a hatosba azok, akiket joggal lehetett a hármasba várni? Azt is lehet hallani, hogy bizonyos formációknak adminisztratív okok miatt szinte lehetetlen volt a hármasban regisztrálniuk, de azt is csiripelik a verebek, hogy az együttesvezetők nagy része bizonyos okok miatt jobban vonzódik a hatosba. Lehet, hogy ott sejtik a több pénzt?
Sz. Cs.: – Szerintem nem erről van szó. A profi együttesek közül egyedül a Győri Balett tudott a hármasban regisztrálni, a többit ugyanis nem önkormányzat tartja fenn. A Szegedi Kortárs Balett is alapítványi formában működik, igaz, a szegedi Nemzeti Színház keretein belül az önkormányzattal is szerződésben áll, de ez a köztes megoldás annak az egyenes következménye, hogy annak idején az együttest kiebrudalták a színházból. Egyébként a 108 regisztrált szervezet közül kettő-négynél merült fel ez a probléma, tehát az elsöprő többség teljesen helyén van a hatosban. Annak idején, az Előadó-művészeti törvény előkészítésekor a Táncművészeti Kerekasztal tett ajánlást arra, hogyan kellene feltölteni a hármas kategóriát. A teljes szakma egyetértett abban, hogy – a törvény szellemében – az önkormányzatokat ösztönözni kell táncegyüttesek fenntartására. Műfaji szorzórendszert javasoltunk, és el is értük, hogy a tánc esetében ez másfél legyen, vagyis a törvény szerint az állam az önkormányzat minden fenntartásra fordított forintja mellé plusz másfelet ad. Ez meg is valósult az egyes és kettes kategóriában, tehát a többtagozatú színházak esetében, de a hármasból kimaradt.
Mért nem sikerült feltölteni a hármas kategóriát?
M. G.: – Már az első regisztrációkor kiderült, hogy a hármasba gyakorlatilag a Győri Balett és az Alba Regia Néptáncegyüttes kerülhet bele. Összehívtuk azokat az együttesvezetőket, akikről feltételeztük, hogy a hármasban volna a helyük, a megbeszélésen kialakult egy törvénymódosítási javaslat, amit aztán az Előadó-művészeti tanács el is fogadott. A javaslat tehát most az illetékes minisztériumban van, és ha beépülne a törvénybe, akkor kiderülne, hogy valóban csak adminisztratív-e a probléma, vagy az együttesvezetők – nemcsak anyagi okok, hanem egyéb tényezők miatt is – tényleg azt gondolják, hogy a hatosban jobb helyük van. Ugyanis a hármasban jogilag, szervezetileg sem teljes a függetlenség…
És nagyon jóban kell lenni az önkormányzattal, mert ha onnan kevés pénzt kapnak, kevesebbet ad az állam is.
M. G.: – Ez is előfordulhat.

Szögi Csaba

Sz. Cs.: – A szorzót ösztönzőnek szántuk, de a színházakat és rajtuk keresztül az önkormányzatokat nem arra akartuk ösztönözni, hogy a táncot – tagozati formában – tartsák bent a színházakban, csorbítva ezzel a műfaj szabadságát, önállóságát, vagy ahogy annak idején mondtuk, a felnőttségét.