Pintér Béla társulatának alapító tagja. Pazar orgánum, sűrű, érzéki, nyers. Meleg barnán nyugalmat árasztó. Mélypontokról tanúskodó, göröngyös úton, tapasztalati módszerrel érdesített. Női füleknek rock.

A hang a színész ujjlenyomata. Ereje, színe, mélysége a színpadi megjelenésben a legközvetlenebb percepcióként hat. Nélkülözhetetlen funkciója van az érzelmi hatás kiváltásában és formálásában. A hang képezhető, fejleszthető, színezhető, instruálható, intonálható, teatralizálható, de mindez csupán korrekció, mert a természet játéka révén a hatást nem elsősorban a hang jelentése, hanem annak rezgése határozza meg. Fizikai tulajdonság. Adottság. Nem is akármilyen: a szavak a testből fakadnak, a hang a test térbeli kiterjesztése, következésképp a színész hangjában érzékelhető a színész teste. A hang előadó és néző között a létezhető legintimebb kapocs. Vonzó személyiséget érdektelenné, érdektelen

A Sütemények Királynőjében (Szalontay Tündével) Koncz Zsuzsa felvétele

személyiséget vonzóvá tehet. Ha netán izgalmas személyiség előnyös hangbéli adottságokkal társul, az már színi karrier alapját képezheti. A magyar színházat e tekintetben szó nem érheti. Sokáig tobzódott a gyönyörű, esetenként operai orgánumokban – melyek ma az értelmes színpadi beszéddel együtt tendenciaszerűen elcsendesedőben vannak -, ám az a fajta izmos, karcos, őserős hangfekvés, mely a tudatalattira kígyóméreg gyorsaságával hat, korábban is kivételesnek számított. Ma kuriózum. Hiánycikk. Ritkább, mint a fekete hattyú. Szirtes Áginak van ilyen hangja, és jelen írás tárgyának, Thuróczy Szabolcsnak.
Pintér Béla társulatának alapító tagja. Pazar orgánum, sűrű, érzéki, nyers. Meleg barnán nyugalmat árasztó. Mélypontokról tanúskodó, göröngyös úton, tapasztalati módszerrel érdesített. Női füleknek rock. Blues. Filmes pályát lehet rá építeni.
Thuróczy alkatra épp olyan, mint a hangja. Gyűrött színész. Melegszívű, rossz életű, szőrös képű férfiszerepekre predesztinált. Ideértve az irodalmi klasszikusokat is, melyeket egyáltalán nem játszik. Fontos színészi erényekkel rendelkezik: játékintelligencia, átváltozóképesség, erős személyiség, ízlés, humor. Jelenlétének egyszerűsége, magátólértetődősége, megszólalásainak természetessége Makláry Zoltánt vagy a fiatal Görbe Jánost idézi.
Nem technikás színész, és sosem illusztrál, a közönség számára észlelhetetlen eszközökkel azonosul figurájával. E jelenségre a színházi nyelv meglehetősen patetikus kifejezést használ – „átlényegülés” -, és a szakmai tudás legfelső fokának minősíti. Miként juthat el egy szakmai szempontból képzetlennek, ha tetszik, amatőrnek tekintendő színész a szakmai tudás legfelső fokára? Egyszerű: a hang bentről szólal meg.
Thuróczy nyírségi focicsapatokban, londoni munkásnegyedekben, éjszakai buszokon, alumíniumpultos kocsmákban leste el a magatartásformákat. És még máshol is: a jogi karon, egy értelmiségi családban, szerető és szeretett környezetben. Nem arról van szó tehát, hogy származása okán jelentésében külön világot hozna be a színpadra iszonyatos erővel – a magyar falut (mint Várkonyi Mihály vagy Szirtes Ádám), a pesti külvárost (mint Gobbi Hilda) vagy a Nagyalföldet (mint Soós Imre) -, Thuróczy esetében épp a világok találkozása adja a színész izgalmát. A csehovi mélyérzelmek bánatos útvesztői éppoly közel állnak hozzá, mint a piti gazemberek nyegle félmondatai. Össze tud zsugorodni, kicsire, szánandóra, nejlonzacskóval toporgóra; kisember-specialista, se szeri, se száma elesett, szerencsétlen, nevetséges figuráinak, mégsem csupán elrajzolt karaktert jelent. Groteszk sármja férfit takar, hímet, erős ösztönt, az ilyen színészre pedig égető szüksége van a magyar színháznak. Félreértés ne essék, nem a nemi hovatartozás, hanem a nemiség ereje a hangsúlyos. Ebből adódóan tud Thuróczy frenetikusan

A Démon gyermekeiben (Szalontay Tündével) Koncz Zsuzsa felvétele

ellenkező nemet formálni. Ugyan A Démon gyermekei című Pintér-opus Baba nénijének története fokozhatatlanul bizarr, jószerivel komolyan vehetetlen – az öles teremtés fia menyasszonyának egyszálbélű kamasz öccsével lép némi vonakodás után aktív szexuális kapcsolatra -, ám az asszony mozdulatainak korosztályt, társadalmi-szociális csoportot, női archetípust szem előtt tartó aprólékos kidolgozása és Thuróczy otthonos női létezése figyelemre méltó metamorfózis.
Nem izgatja a cizellálás, a simaság, a hibátlanra törekvés, az erkölcsi mondandó – kizárólag a színházi pillanat igazsága foglalkoztatja. Ez az igény sodorta Gaál Erzsébet és Zsótér Sándor felől Pintér Béla, nem pedig a Színművészeti felé. Gaál Erzsébet egy nyíregyházi középiskolában szúrja ki magának a nehezen kezelhető kamaszt, és engedelmes színházi szakmunkássá fanatizálja. A Danton halálában lép először színpadra. Érettségi után felvételt nyer a szegedi jogi karra, 1996-ban diplomázik – a jogásztársadalomtól való megérintettség nélkül lép ki az épületből -, közben játszik Zsótér korai rendezéseiben. Demetrius a Titus Andronicusban, Guiche gróf a Cyranóban, ördögfióka a Csongor és Tündében, szenilis bájgúnár A mizantrópban.
Közel egy évtizede vett búcsút az irodalmi alakoktól, odaszámítva a Hófehérke Gonosz mostoháját is. Az 1998-ban készült Népi rablét nem várt fordulatot hozott. Bár a Parasztoperát szokás mérföldkőként emlegetni a Pintér-előadások közül, nehezen feledhető a Népi rablét fékevesztett falusi lakodalmának lendülete, lüktetése és szomorúsága. Ordított az előadás, tele volt energiával, őrülettel, gyilkos humorral, és mindemellett olyan hatást keltett, mintha két nap alatt fél kézzel dobták volna össze. Thuróczy anyakönyvvezetőt játszott benne, egyedül neki volt szövege az előadásban, jórészt magának szerezte.

A Párhuzamos órában (Friedenthal Zoltánnal és Quitt Lászlóval) Koncz Zsuzsa felvétele

Az első közös munkát egész sor remekbe szabott alakítás követte. Éles megfigyelések, pontos következtetések, empátia, gazdag ismeretanyag, maró irónia, bölcsesség és szenvedély egyszerre építik Thuróczy szerepeit. Nincs hazug pillanata. Személye képtelen szituációknak is hitelt kölcsönöz.
Szánalomra méltó és máglyára való az Anyám orra gátlástalan vesevadásza, megejtő a Korcsula identitászavarokkal és társadalmi konvenciókkal küzdő Gézájának kínos feszengése. Thuróczy azon öt ujjunkon megszámlálható színészek egyike, aki tud részeg embert játszani (nem bohócilag értem). Emlékezetes a Parasztopera korhely állomásfőnökében, de az Öl, Butít alkoholbeteg Kiss Miklósa pszichológiai esettanulmány.
A Sehova kapuja erdélyi plébánosa változatlan hangsúllyal köti át a prédikáció végét a márianosztrai zarándokút buszbefizetésre vonatkozó tájékoztató közleményébe, és a valós részvét nyoma nélkül képes megértő tekintettel hallgatni híve panaszát. Megrendítő A Sütemények Királynője Tibikéje, melyben precízen végigzongorázza (Tóth Józseffel egyetemben), hogyan vezet az alkalmatlan családi környezet, a gyermekek egymás ellen hangolása, aprópénzelése, verése a kiszolgáltatott lánytestvér csokoládétortájába helyezett ürülékig. A Soha Vissza Nem Térő tétova, gyáva Bodolayja igazi etikai nonszensz. Thuróczy mérnöki pontossággal vonultatja fel a családot, szeretőt, barátot, munkatársat eláruló férfitípus viselkedési jegyeit, egyszersmind az okokat, melyek lelki nyomorához vezettek.
Legutóbb A fajok eredete című előadásban láttam a Sirályban, hajléktalant és csirketelep-felügyelőt alakítva. Az est anyagát Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel közösen improvizálták, a szövegeket Tasnádi István öntötte formába. Három zsibbasztó sorson keresztül, humorba ágyazva festenek apokaliptikus képet a degenerálódó civilizációról. Thuróczy a földről feltápászkodva rózsaszín pongyolában süt tojást – mozdulatsorában nemcsak az utolsó éjszaka fáradalma, hanem egész korábbi kálváriája szemmel kísérhető -, majd a forró villanyrezsót egy, a KGST-piac időszakának termékeire emlékeztető műanyag táskába csomagolja hanyagul. Hátborzongató a kukavacsora végeztével, a nyitott kapcsolószekrény előtt előadott táncos magánszáma, mely a kereskedelmi televíziózás kultúrájába döf nem kis konyhakést. Az ő története tárja elénk a legijesztőbb gondolatot, a legbelső félelmet, melyet minél távolabb szeretnénk tudni magunktól: nem is olyan nehéz eljutni idáig.

A fajok eredetében Schiller Kata felvétele

Ha színész darabot improvizál, kizárt, hogy a „szakmáról” ne essen szó benne. Ezen a szálon vedlenek át hőseink hajléktalanból producerré, rendezővé és csirketelep-felügyelővé. Thuróczy Frédinek öltözve, baltával hadonászva próbálja végrehajtani a magát a Keleti pályaudvar aluljárójáig marginalizált rendező utasításait – egy csirkéknek készülő fejlődéstörténeti dokumentumfilm forgatásán. Valóban úgy mozog, mint akit éppen most tártak fel egy ásatáson.
Bár meggyőződésem, hogy nem lehetne jelenlegi csapatánál jobb helyen, a kitekintés időszerű. Nem Pintér Béla, a darabok jellege, a társulat, hanem egyszerűen a változatlan helyen eltöltött egységnyi idő miatt. Thuróczy majd másfél évtizede dolgozik Pintérrel, aki a kortárs színházművészet megkerülhetetlen jelentőségű alkotója szerzőként, rendezőként, társulatépítőként egyaránt; közös munkájuk produktuma Thuróczy színházi pályáján nagy valószínűséggel meghaladatlan marad. De ettől még jó volna máshol is látni. Feladata bőven akadhat, nincs a színházi irodalomnak olyan szerzője, aki ne írt volna alkatára passzoló szerepet, más kérdés, hogy e kirándulások alkalmával születő előadások mint elégítik majd ki.

Facebook Comments