Herczog Noémi: Fókuszváltás

Náthán gyermekei - Nemzeti Színház - KRITIKA
2012-02-06

…Lessing-parafrázis, amely az öreg bölcsről a fiatalokra irányítja a fókuszt.

Bár a szélesebb közönségnek nem mutatták meg, drámapedagógiai program is társul a Náthán gyermekeihez a Nemzetiben. Természetesen nem várható el ettől az egyszeri előadástól, hogy magára vegye egy műfaj érdekképviseletét, mégis ennek volna igazából értelme; a hasonló foglalkozásokat Németországban például szinte minden színház alapvető feladatának tekinti. Most mégsem egyszerű píárfogásról van szó: Gigor Attila már a Szputnyik Antigonéjába is beépítette a drámapedagógia elemeit. Magyarországon többnyire alkalomszerűen fogadják be a drámapedagógiát különböző színházak, de élen jár például a Trafó, a Kolibri, a Karinthy Színház vagy a Bárka, és profi színházi nevelési csoportok is dolgoznak, mint a Káva és a Kerekasztal, és legújabban a Krétakör is részt vállal ebben. Azzal, hogy a fiatalok felé kezdettől fogva nyitott Nemzeti Gigort kérte fel egy ifjúsági előadás megrendezésére, remélhetőleg azt jelzi, hogy csatlakozni kíván a drámapedagógiát rendszeresen befogadó színházak közé.

Nemcsak a foglalkozás szól fiataloknak, maga az Ulrich Hub-darab is egy olyan Lessing-parafrázis, amely az öreg bölcsről a fiatalokra irányítja a fókuszt. Míg Lessing felvilágosult Náthánja józan, és nem születése határozza meg identitását, hanem képes önállóan gondolkozni, addig Hubé nem a bölcs zsidó archetípusa, mint ahogy a többi felnőtt sem nevezhető nála mindentudónak. A szerző szimpátiája nyilvánvalóan az ifjabb generációé, Recháé és Kurté (Martinovics Dorina és Földi Ádám), akikben még reálisan ott van a lehetőség, hogy megszabaduljanak előítéleteiktől. Recha, Náthán lánya azért is szókimondó, amiért a legtöbb gyerek: még nem látja át a szókimondás veszélyeit, ezért lazán megkérdezi a szultánt, hogy miért is fejezteti le a keresztes lovagokat. Hub meghúzza Lessinget: kicsit leegyszerűsíti, ugyanakkor átláthatóbbá is teszi a történetet, deheroizálja a szereplőket. Annak idején Lessing a Rómeó és Júliát, a két család viszálya közt őrlődő baljós sorsú szerelmesek történetét írta újra. Most Hub, Lessingtől kevéssé elszakadva, leginkább könnyebben értelmezhetővé teszi a történetet és valódibbá a szereplőket. Néha az újraírt történetben elvész egy-két motívum értelme, például hiába emlegeti a Szultán halott öccse nevét, Gigor rendezésében végül nem értjük meg, hogy miért teszi; nem derül fény a Lessing-féle titokra, hogy a fiatalok testvérek, a szultán öccsének gyermekei.

Martinovics Dorina és Kulka János / Szkárossy Zsuzsa felvétele

A felvilágosodás szerzője felnőtté akarta tenni az embereket, ezért is hitt annyira a mese tanulságának nevelő erejében. Van is esztétikai írásai között egy fejezet A mesék különleges hasznáról az iskolákban, és a Bölcs Náthán példázata is egy rafinált mese a gyűrűhordozó fiúkról, akik időtlen időkön keresztül a legkedvesebb gyermekükre hagyományozták a hatalom gyűrűjét. Mígnem egy apa egyszer csak nem tudott választani három egyformán kedves fia között, hangzik Lessing Náthánjának világosan érthető és még ma is felemelő meséje, válaszul a Szultán kérdésére, aki őszintén csak arra kíváncsi, hogy a három világvallás közül valójában melyiknek van igaza. A három egyformán kedves vallás gondolatát viszi tovább Hub is, de a bölcs mesét ezúttal nem Náthán, hanem lánya, Recha mondja el (igaz, hogy apjától tanulta).
A röpke előadás csúcsjelenete, amikor a három világvallás képviselője körbekáromkodja egymást Perczel Enikő ízes fordításának nyelvén. Kulka János, Sinkó László és Hollósi Frigyes triumvirátusa gyűlölködőségében mulatságos felnőtt generációt alakít.
Sinkó mint szultán sakkozik, méghozzá ügyetlenül: Kurt, az ifjú keresztes lovag könnyedén mattot ad neki. A díszlet szimbolikus, a darabban is benne rejlő, bár a játékban talán kevésbé kidolgozott sakkszimbolikát vetíti ki képileg. A kockás padló, valamint Daróczi Sándor eredetien tervezett sakkfigurái (ló unikornis szarvacskával, bástya a tetején levesestállal) színes színpadképet adnak, bár sem tartalmilag, sem használatban nem kerülnek igazán középpontba. Annál inkább Halas Dóra zenéje, amely szaggatottságával, stílusával, nem az apák, hanem a fiúk zenei ízlését követi. Akik láthatóan nem a szüleik útját járják, nincsen előre kijelölve a sorsuk, mert ők választják maguknak, önállóan. Véletlenül éppen erre, az önálló gondolkodásra neveli résztvevőit a drámapedagógia is.

Ulrich Hub: Náthán gyermekei
Fordította: Perczel Enikő. Díszlet, jelmez: Daróczi Sándor. Dramaturg: Perczel Enikő. Drámapedagógus: Róbert Júlia. Rendezőasszisztens: Bencze Zsuzsa. Rendező: Gigor Attila.
Szereplők: Kulka János, Martinovics Dorina, Földi Ádám, Sinkó László, Hollósi Frigyes, Halas Dóra m.v.

Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad, 2011. február 4.

Ha teheted, támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel vagy átutalással, hogy az 55 éves Színház folyóiratnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.