Mert Stork Natasa nehéz ügy. Megosztó. Gyanakvó méregetés törékeny tárgya. Nincs benne semmi szokványos. Elsőre semmi szembeötlő sincs. Megszólalása eredeti. Elvont, idegenszerű. Szájbarágós színházi közlésre alkatilag alkalmatlan.

Stork Csaba díszlet- és látványtervező lánya Mundruczó Kornél Frankenstein-tervében tűnt fel először a Színművészeti falain kívül. Asszisztenst, filmrendezői lábtörlőt adott az Orczy-kertben berendezett konténerben, olyan minőségben prezentálva a rendezői igényt – a nem színészből megnyilvánulást, hanem magából gazdálkodást, a nem „eljátszást”, hanem „létezést” –, hogy felvezetője után az előadás autentikus főszereplője nem önmagának, hanem egyszerűen gyenge színésznek tűnt. Nem civilből megmutatkozó vagy civilt játszó színésznőt láttunk, hanem a színésznő saját személyiségét, olyan fokon civilre redukált énjét, melyet el szokás felejteni, tanácsos kitörölni a színi tanulmányok során, mely nem más, mint leírandó veszteség. Döbbenetes színésznőtlenedése – amit évekkel később A Pitbull cselekedeteiben egészen más szituációban megismétel – egyszerre magyarázta a korábbi és vetítette előre a jövőbeni nehézségeket.

A Frankenstein-tervben (Monori Lilivel és Kiss Ágotával). Schiller Kata felvétele

A Frankenstein-tervben (Monori Lilivel és Kiss Ágotával). Schiller Kata felvétele

Mert Stork Natasa nehéz ügy. Megosztó. Gyanakvó méregetés törékeny tárgya. Nincs benne semmi szokványos. Elsőre semmi szembeötlő sincs. Megszólalása eredeti. Elvont, idegenszerű. Szájbarágós színházi közlésre alkatilag alkalmatlan. Ezért illik az „abszurd” kifejezést használni színészi lényére, noha ennyiben nem meríthető ki. Abszurditása mindenesetre hamisítatlan. Nem amolyan mainstreambe torkolló különlegesség, melynek értelemszerűen nagyobb kultusza van az originálisnál egy Beckettet ájultan rajongó, egy beckettivel azonban jellemzően már kezdeni mit sem tudó közegben. Stork Natasa valóban Beckettre, Brechtre, Ionescóra, Pinterre, Albeera, Mrożekra, tágabban: metateatralitásra termett, méghozzá nem külsőségek, elrajzoltság vagy felépítésbeli furcsaság okán, hanem bensőjénél, természeténél fogva, úgy is mondhatnánk, élve születése révén. Nem ad mankót a néző hóna alá az elhangzottakból levonandó következtetések tekintetében, jelenléte és beszéde áttételesen az abszurdot mint strukturális elvet, az általános szétesettséget képes idézni. Sosem groteszk azonban. Bár kortárs színházban esetenként szinte láthatatlan a határvonal, Stork Natasa lényege, hogy nem hordja magában az egzaktság lehetőségét, inkább annak totális kizártságát. Bizonyos leegyszerűsített megközelítésben tehát mondhatjuk, nem igazán színésznőből gyúrták, hagyományos eszköztára nem támadhatatlan és nem hiánytalan, egy másik szemszögből azonban állíthatjuk: két-három szökőévenként sem jut ilyen kuriózum közelébe a kortárs (anti)- színházi kultúra.
Stork Natasa állandója a meglepetés ereje. Nem érvényesek rá ítéletek és előítéletek, pontos definíciók. Kilóg a fogalmi kontextusokból. Nem testesít meg semmit, semmi besorolhatót, helyette épp az elmondhatatlanhoz, a becketti megnevezhetetlenhez képes közelíteni.
Nehezen analizálgatható.

A Pitbull cselekedeteiben. Dusa Gábor felvétele

A Pitbull cselekedeteiben. Dusa Gábor felvétele

Két évet üt el a nemzet progresszív színházában, szerződtetése elsőre jó ötletnek tűnő húsvétinyuszi-vásárlásra emlékeztet. A Pokoli disznótorban az itt töltött idő jelképszerű megfogalmazódásaként kibelezve, bolygó lélekként oson a stúdiószínpad hátsó traktusa felé. A Nemzeti után éjszakai TÁP-produkciókban tűnik fel, majd Amszterdamban kér művészi menedékjogot, ahonnan Kárpáti Péter hívja vissza.
Absztrakt, a javából. A színek háborújában nem sárgaként, hanem sárgából érvelt. Dacosan viselte a világosság természetét. A vita képtelensége felett érzett gőgös meggyőződése alapvetően hisztérikussá, a hisztéria meg enyhén izgatóvá tette. Minden mondata annak a felsőbbrendű önelégültségnek a tudatában fogalmazódott, hogy ő áll legközelebb a fényhez.
Az ilyen színész nagy találkozásai nem annyira az egymásra ismerésről, mint inkább az egymásrautaltságról szólnak. Nem véletlenül nyerte el a legfüggetlenebb független, Monori Lili rokonszenvét, közös munkájuk, a Rókatánc beavatási szertartás, harmadik típusú színház. És nem véletlen a Zsótér Sándorral való kölcsönös vonzalom sem. A máshonnan megszólalás, az igazán sehova sem tartozás, az alapvető meg nem értettség, a humortalanokból kiváltott irritáció, a nagy lélek és a száraz erőben rejlő szentimentalizmus mindenkori közös pontok. Zsótérnak köszönhető egyébként, hogy nem kellett távoznia a Színművészetiről (Mundruczó A Nibelung-lakóparkjának pedig az, hogy nem távozott önként).
Igazi csemegéje Bodzsár Márk Isteni műszak című filmjének. Úgy adja elő a szarajevói háborús övezetben ragadt ápolónő szökött szerelmével folytatott telefonos dialógjait, hogy feliratozás nélkül is értenénk a horvát szöveget. Mintegy kottává avatja a forgatókönyvet, zenésíti a nyelvet, akárha hangszeren játszana. Érzékekre hat. Tányája amolyan délszláv femme fatale. Az acélhideg, mágneses tekintet gyöngéd borotvaélességét lusta nagymacska-mozgás, meleg ízületek ellenpontozzák. Enervált bestia. Szavai színére, de fonákjára se mernénk fogadni. Stork Natasa alakítása, látványos gyufamutatványa, Tányájának marihuána okozta álmatagsága, a kórházi folyosón heverészés, a csupa oda nem illő mozzanat atmoszférateremtő erővel bír. Ami igazán érdekes, hogy nem őt határozza meg a film, hanem ő adja meg saját jelenetei idejét és stílusát. A rendező tisztában is van ezzel, tetszik neki polimetrikussága, mintha Stork részeit külön szelenceként kezelné, nemcsak más világnak, de egy másik dimenziónak is tekintené. Itt a legletisztultabbak a gondolatai.
Stork Natasa nem elhanyagolható adottsága, hogy rendkívüli szépség. Feltűnő, de nem harsány. Tiszta. Bája a tányai végzetes vonzerő kiszámíthatatlan energiájának és egy először lábra álló csikó tétovaságának kettősségében fogható meg. Remekül használja. Finom nő. Kivételesen jó ízlésű.

A Pokoli disznótorban (Földi Ádámmal és Orth Péterrel). Schiller Kata felvétele

A Pokoli disznótorban (Földi Ádámmal és Orth Péterrel). Schiller Kata felvétele

És határozottan filmre kívánkozó.
Fenti vonásai esszenciája Soós Attila rendezőhallgató A kastély-adaptációjának Fridája az Ódry Színpadon. Míg környezetében túlzó karakterek korrekt felépítésével oldják meg a szerepeket, Stork Natasa valamiféle látomásba transzponálódott realitásként jeleníti meg a kafkai világ kegyetlen humorát, nyomasztó kísértetiességét, magától értetődő embertelenségét.
Különlegessége, hogy alkalmas a mundruczói alaptétel teljesítésére, személyisége salaktalan főszerepeltetésére, a zsótéri bravúrra, legmélyebb megélés és látványos eltartás kombinációjára, a lényeg kifaragására, de alkalmas a nézői aktivitásra építő brechti demonstrativitásra is. Beolvaszthatatlan. A rendezőnek, aki kiválasztja, tudnia kell, mit akar vele, mert dolgavégezetlen nem fog belesimulni a nagy egészbe. Kényes tünemény. Szakadék mentén nyíló virág.

Facebook Comments