A közelmúltban két nemzetközi díjjal is gazdagodott a magyar színház…

Gala09_6709-min

Bodó Viktor átveszi a díjat

A közelmúltban két nemzetközi díjjal is gazdagodott a magyar színház: a Krétakör Szabadiskola projektje megkapta a holland European Cultural Prize (ECP) elnevezésű díjat, Bodó Viktor pedig a European Theatre Prize (ETP), New Theatrical Realities kitüntetését. A két alkotó 2015-ben közel egy időben jelentette be, hogy a hazai finanszírozási keretek között nem látja társulata számára a fentartható működés lehetőségét. Bodó Viktor társulata, a Szputnyik olyan, külfödi és hazai kooperációkra építő működésre kényszerült, amely hosszú távon nem bizonyult fentarthatónak. A Krétakör pedig korszakának harmadik fázisába lépett: erről akkor annyit lehetett hallani, hogy az állam helyett Schilling Árpád lesz a főszponzor.

Bodó Viktor színházi rendező az egyik legjelentősebb európai színházi elismerést vehette át a romániai Craiovában. Idén rajta kívül Andreas Kriegenburg német színházi rendező, Juan Mayorga spanyol drámaíró, a Skót Nemzeti Színház és Joël Pommerat francia drámaíró kapott díjat, a korábbi években pedig olyan színházi szakemberek, mint Oskaras Koršunovas, Jozef Nadj, a Rimini Protokoll, Christoph Marthaler vagy Pippo Delbono.

A 2016. április 26-án tartott díjkiosztó gálán Bodó Viktor kitért az aktuális magyar állapotokra is köszönőbeszédében. Elmondta, hogy a magyar színikritika a magyar színház és így az európai kultúra része, és ennek kapcsán felhívta a figyelmet a folyóiratok jelenlegi helyzetére, kiemelve megszűnés előtt álló print lapunkat. Jelezte, hogy szívesen fogad bármilyen ötletet arra, hogyan menthető meg a közel ötven éves SZÍNHÁZ.

A díjátadó keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetésen Bodó Viktor azt is hangsúlyozta, hogy életművében rendkívül fontos szerepe van a csapatnak, ami korábban a társulatát, a Szputnyikot jelentette, jelenleg pedig azt a stábot, amit külföldi produkcióira is magával visz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Bodó ragaszkodott ahhoz, hogy ennek a stábnak a lehető legnagyobb része is eljöjjön a díjkiosztóra, és részt vegyen a beszélgetésen. Bodó többször kiemelte, hogy színházi létezésmódjának a saját, független társulat felelne meg, de erre a jelenlegi, magyarországi kultúrpolitikai helyzetben nem lát esélyt.

Laudációjában ehhez kapcsolódott Georges Banu is, aki elmondta, hogy a új színházi vezetőt a jó csapat teszi. Ana Tasić szerb kritikus Bodó előadásairól így fogalmazott: „egyszerre szórakoztatóak és nyugtalanítóak. Az előadás csillogó felszíne mögött viszont a kortárs társadalomban való létezés politikai borzalma húzódik”. Thomas Irmer, német kritikus pedig így méltatta a rendezőt: „Bodó munkái pusztán a fizikalitásukkal is megbabonázzák a nézőt, akire egyúttal a meglepetés erejével hat az irodalmi művek adaptálásában megnyilvánuló értelmesség és szellemesség. Bodó nem az adott mű szerkezetét követi, számára csakis a lényeg fontos, ami a hangulatiságával robban be a színpadra – de olyan finomsággal és pontossággal, hogy túlnő egy puszta adaptáción”.

Bodó Viktornak nincs társulata Magyarországon.

*

A Krétakör Szabadiskola projektje és a spanyol digitális technikákra épülő műhely, a Medialab-Prado 2016. március 15-én kapta meg Európa egyik legrangosabb kulturális díját. Az ECP olyan kezdeményezéseket ismer el, melyek művészeti értékeiken túl hozzájárulnak a nyitott, szolidáris közösségek építéséhez. Az elismerést eddig olyan alkotók és szervezetek vehették át, mint Jerôme Bell, Stefan Kaegi (a Rimini Protokoll vezetője) vagy az Athéni Biennálé.

A díjátadón Laurencia holland hercegnő elmondta, hogy a nemzetközi díjat olyan kezdeményezéseknek ítélik oda, melyek nyitott, szolidaritásra épülő közösségeket építenek, ahol nem az egyetértés, hanem a másik elfogadása – vagyis egyáltalán: meghallgatása – a legfontosabb. A Szabadiskola projektjei megteremtik az előítéletmentes párbeszéd lehetőségét a különböző társadalmi-családi háttérrel rendelkező diákok számára, ezáltal elősegítik a felelős, kritikus gondolkodást. Ez utóbbi – Laurencia királynő beszéde alapján – megkérdőjelezhetetlen értéknek tűnik Hollandiában.

Bár Schilling viszonya a díjakkal mindig is ambivalens volt (a Krétakör nem vette át a Színházi Kritikusok Díját a független színházi előadás kategóriájában, mert Schilling nem találta igazságosnak és előremutatónak a független és a kőszínházi előadások szétválasztását) – ezúttal azért nem vett részt a díjátadón, mert Magyarországon épp a március 15-ei tanártüntetést szervezte (a Szabadiskola szellemének megfelelően – Schilling szerint). Így Sárosdi Lilla és a Szabadiskola diákjai vették át a kitüntetést.

Schilling egyébként úgy tekint a díjra, mint ami végképp bizonyossá teszi: érdemes volt 2008-ban gyökeresül átalakítani a társulatot, és kilépni a színházi esemény klasszikus kereteiből, hogy tevékenységükkel valódi társadalmi vitát generáljanak.

A Krétakör a díjjal járó jelentős pénzösszeget az archívumuk befejezésére fordította.

Míg az amszterdami díjátadó a holland külügyminiszter, a királyi család több tagja és a holland kulturális élet jelentős szereplői előtt zajlott, a magyar kormány részéről senki sem vett részt a eseményen.

 A főoldalon a Szputnyik és a Katona József Színház Anamnézis című előadásáról készült fotó látható.

Facebook Comments