Ha abból a szempontból nézem a Férget, hogy sikerült-e megszólítania a diákokat a problémafelvetéssel, akkor a Dollár Papáék vállalkozása ezt könnyedén, izgalmasan és fókuszáltan tette.

Robert Musil regénye adta az alapokat a Dollár Papa Gyermekei első tantermi előadásához, a Féreghez, és értsük ezt zenei fogalmak szerint: amit Ördög Tamásék kevertek erre az alapra, inkább tematikus, mint a konkrét cselekmény szerinti összefüggésben van a XX. század eleji katonai gimnázium elszigetelt világába bevezető regénnyel, amely végigköveti, hogy a diákok egy kis körében miként szökken szárba a hatalmival keveredő érzéki vágy, hogy majdnem a végletekig vigyék a kegyetlenkedést egy diáktársukkal szemben. Lopás – erőszak – hatalom. Ez áll a lakonikus ajánlóban, és ezekről is lesz szó a röpke egy órás előadásban-foglalkozásban.

Georgita Máté Dezső, Ördög Tamás, Blahó Gergely és Terhes Sándor

Az alkotók az időkeretet maximálisan kihasználják: hozzávetőleg 25 perc maga a színházi jelenet, és fél óránál nem hosszabb a hozzá kapcsolt foglalkozás. A színházi szituáció szerint is osztályteremben ülünk, amikor a Nemes Nagy Ágnes Gimnázium folyosójáról kiabálás, veszekedés hallatszik. Az onnan érkező két diák – Blahó Gergely és Georgita Máté Dezső, azaz Gergő és Máté – pedig beül közénk. Terhes Sándor tanárként kéri számon, faggatja őket a konfliktusról. A fiúk távol ülnek egymástól, a két szélső padsorban, befogva így a jelenetbe minket, a teljes termet – Terhesnek sem kell erőlködnie, hogy színházilag megteremtse azt az archetipikus iskolai helyzetet, amelyben a diákok csináltak valamit, a tanár kioktatóan őrjöng, a diákok magyarázkodnak, de inkább hallgatni igyekeznek. Ezt az érzést pillanatok alatt előhívják az emlékezetemből.

Georgita laza, jómódú diákot játszik, nem fél válaszolni, jól érvel, gördülékenyen beszél, a maga javát kereső, egyezkedő simulékonysággal terelné a helyzetet a tanár és diáktársa között, ám a beszélgetés előrehaladtával, és a magát egy idő után furán megmakacsoló Gergő magatartásából kiderül, hogy itt mélyebben valami kutya van elásva. Blahó karaktere szorongást áraszt. Szemüveges, görnyedve ül a székben, csendesen beszél, szaggatottan: így képzeljük el a magukba forduló, önbizalomhiányos srácokat. A tanári felszólításra, hogy „mi a fene történt” odakint, Máté ragadja magához a szót, dolgozatlopásos ügyről hadar, de a fiúk szándékos és akaratlan elszólásai mentén egyre durvább dolgok derülnek ki: hogy a dolgozaton túl Gergő ellopta Máté drága Iphone-ját (és már el is adta), Máté viszont két hónapja zsarolja, alázza és veri Gergőt. Jól felépített a jelenet: pontosan bánik a hézagos, elhallgató dialógussal annak a mocsaras érzetnek a megteremtésében, hogy minden felmerülő ügy csak egy másikat hivatott el/kitakarni, ám a valóságosan megtörténtekről lehetetlen expliciten beszélni. Az a játszmázás is jól követhető, hogy Máté a tanár felé játszva magát mosdatni, Gergőt viszont megfélemlíteni és elhallgattatni szeretné, aki viszont mindent feltesz egy lapra, mert ha tökéletesen bizalmatlan is, nincs más választása, mint védelmet és biztonságot remélni a tanártól. Gergő, hogy bizonyítsa az erőszakot, bejátszik a telefonjáról egy videofelvételt, amit Terhes, amint megérti, hogy miről szól a verés mellett az a bizonyos „más” is – viszonylag közel ülök és hallom az övek kicsatolásának hangját –, azonnal le akar állítatni, de Gergő feszült arccal szembeszegül, így aztán még pár másodpercig hallgatjuk a felvételt, mielőtt tanári kísérettel elindulnának az igazgatói irodába.

A Blahó és Georgita által vezetett feldolgozó foglalkozásban két csoportra bomlik az osztály. A feladat hasonló: a két karakter szüleiként kell végiggondolni és felépíteni, majd pedig lejátszani a másik szülővel való párbeszédet az ügyről. Én Máté csoportjához ülök közel: a diákok előbb a bántalmazó magatartás kialakulását elősegítő családi-érzelmi-anyagi környezetről beszélgetnek, azt találgatják, milyenek lehetnek a szülők és milyen a Mátéhoz való viszonyuk. Pragmatikusan kegyetlen a stratégiázásuk, amikor azt latolgatják, hogy hogyan lehetne a dolgot gyorsan és presztízsveszteség nélkül megúszni. A legelső szempont megelőzni a pert: rögtön világossá kell tenni a beszélgetésben a másik család számára, hogy anyagilag hátránnyal indulnának az ezzel járó hercehurcában, eleve nem éri meg belevágni. Ugyanakkor nagylelkűnek kell mutatkozni, aminek lekötelező hatása lehet: pl. az Iphone árát el lehet engedni. Maga a „telefonbeszélgetés” (ami közben a csoport többi tagja tippekkel segítheti a beszélő szülőt) már csak a hatalmiság működésének felmutatása miatt is remek, kreatívan és reflektáltan vesznek részt benne a diákok – a másik csoport anyukája pedig csodálatos lélekjelenléttel kezeli a machinációs kísérleteket. Gergő rosszabb iskolára vált, Mátét Angliába küldik tanulni; a megoldást tekintve nagy különbség nincs a Törless iskolaéveihez képest.

Egy órába ennél több aligha férhet. Ha abból a szempontból nézem a Férget, hogy sikerült-e megszólítania a diákokat a problémafelvetéssel, akkor a Dollár Papáék vállalkozása ezt könnyedén, izgalmasan és fókuszáltan tette. Egy olyan közvetlen, visszafogott, mindennapi színházi játékmóddal, amely itt azt is sugallja, hogy a csicskáztatás, a hatalmi játékok bárhol és bármikor kialakulhatnak, abból a biztosnak látszó normalitásból indulva is, amit védettnek gondolunk a kiszolgáltatott helyzetekbe való belesodródással szemben. Utólag elgondolkoztam, vajon mennyire figyeltek fel, ha egyáltalán, a diákok a csicskáztatás szexuális vonatkozására – ezzel az utalással Ördög rendezése a Musil-regénynél sokkal visszafogottabban bánik, miközben mégis jól érzékelhetően beleviszi a jelenetbe. Nem véletlen, hogy épp azon a ponton tiltakozik a tanár a videó ellen, amikor felbukkan a kínos egyértelműség. És ez a reakció mélyen és visszatetszően tükrözi, hogy a konfliktus feltárásában alapvetően nem, de ha már rákényszerül, akkor a saját koherenciája érdekében mindig csak egy adott pontig érdekelt a hatalom. Ebből a szempontból, latolgattam magamban, érdekes lett volna, ha Terhes tanár-figurája nem kerül a foglalkozáson kívülre, hanem a reflexióknak jobban kitéve, hatalmi tényezőként a szülők mellett megjelenik a pozícióknak abban a körében, ahol a két fiú sorsa végül eldől. És ahol persze valamiféle igazságot remélünk ettől.

Mi? Féreg – A Dollár Papa Gyermekei első tantermi előadása, Robert Musil Törless iskolaévei című regénye alapján.
Hol? Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium
Kik? Játsszák: Blahó Gergely, Georgita Máté Dezső és Terhes Sándor. Rendező: Ördög Tamás.

 

Facebook Comments