Turbuly Lilla: Király ez a parti

Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: Időfutár / Pesti Magyar Színház
2018-12-12

Tasnádi Csaba látványos, üresjáratok nélkül pergő, lendületes előadást rendezett. Van az egésznek egy jóleső, nem túlpörgetett sodrása.      

A könyvek olvasottságáról, népszerűségéről sok információt eláruló moly.hu-n az Időfutár sorozat egyes részeit 88-92 % közé értékelték az olvasók, ami nagyon szép eredmény. Főleg úgy, hogy az első rész kapta a legalacsonyabb pontszámot, vagyis a hétrészes sorozat olvasása közben nem érezték, hogy esne a minőség, sőt! Az értékelésekbe beleolvasva az is kiderül, hogy kamaszok és felnőttek egyaránt szeretik, többször előfordult, hogy a gyerek ajánlotta a szülőjének, a könyv így vált közös élménnyé. A sikerhez biztosan hozzájárult a cselekmény sodrása, tempója, és az is, hogy a kamasz szereplőket egy mai fiatal nagyon is ismerősnek érezheti a saját iskolai, baráti közegéből, vagyis egyszerre olvashatja történelmi- és kortárs ifjúsági regényként. Ha pedig az olvasó azonosulni tud az utazókkal, és átélhetővé, tapinthatóvá teszik neki a száraz történelmi adatokat, az időutazásos alapötlet jó eséllyel működik, legyen szó regényről, rádiójátékról (eredetileg az Időfutár is annak készült) vagy színházról.

A Pesti Magyar Színház jól mérte fel, hogy népes olvasótáborra számíthat a nézőtéren, és az egyenlet visszafelé is működik: a színházból kifelé menet sokan megálltak a könyvárusító pultnál. Az adaptáció ötlete azonban nem tőlük, hanem a debreceni Csokonai Színháztól származik, ahol 2016-ban mutatták be a színpadi változatot Gemza Péter rendezésében. Ezt a szerzői átiratot használják a budapesti előadásban is.

Az átirat a könyvsorozat második és harmadik kötete, A királynő palástja és A próbák palotája alapján készült, azonban csak egyetlen szálat emeltek át a színpadra, azt sem egy az egyben. E szerint a gimnazista Hanna egy múzeumi történelemórán mattot ad Kempelen Farkas sakk-automatájának (a stáblista alapján arra is figyeltek, hogy sakkszakértők se találhassanak kifogást a játszmában), minek következtében a XVIII. századi Bécsben találja magát, ahol magával a mesterrel találkozhat. A cselekmény aztán Mozart Varázsfuvolájának 1791-es ősbemutatója körül bonyolódik, alkalmat adva arra, hogy a lány Kempelen mellett a zeneszerzővel is megismerkedjen. És persze nem maradhat ki a szerelem sem: Hanna és az operaénekes Benedict románca.

A színpadi változatban természetesen a szereplők száma is megcsappant: Hanna osztálytársai, barátai közül csak hárman kerültek be. Aki nem olvasta a regényt, annak nem teljesen tiszta Sándor bá helyzete, aki a könyv szerint a múltból kerül a jelenbe, majd onnan Hannával együtt vissza egy pár évvel régebbi múltba. Itt viszont ez a csavar kicsit elsikkad, a néző találgathat, hogy miért van félig mai, félig korabeli ruhában.

Nincs hosszas felvezetés, in medias res csöppenünk a történetbe, a jelenetek sokszor klipszerűen váltják egymást, a zenés részek a poposított Varázsfuvola-részletekkel szintén dinamikusak. (A cselekmény indokolja ezt a könnyített változatot, de Maria Callas hangján is megszólal az Éj királynője.) Tasnádi Csaba látványos, üresjáratok nélkül pergő, lendületes előadást rendezett. Van az egésznek egy jóleső, nem túlpörgetett sodrása.

A színházba járókat mostanság gyakran bombázzák videóbejátszásokkal, animációkkal, real time közvetítésekkel, cseteléssel. Az Időfutár azon előadások közé tartozik, ahol teljesen indokolt, hogy a két idősík között a technika segítségével teremtenek kapcsolatot, és az is, hogy amikor Hanna a XVIII. századi Bécsben belebütyköl az időbe, a XXI. századi Budapest vetített látképén látjuk ennek nyomait – furcsa, anakronisztikus részleteket a jól ismert hidakon, szobrokon. A történetben egyébként is fontos szerepe van a két korszak találmányainak, így a bejátszott videók ugyanúgy az előadás szerves részévé tudnak válni, mint a citromok segítségével sufnituningolt telefontöltő.

Az előadás eljátszik a színház a színházban helyzettel, a színfalak mögül láttatja az ősbemutató körüli bonyodalmakat. Mindez egy edzett színházba járónak már nem újdonság, az elsődleges célközönség azonban a kalandok és a fordulatok között ismereteket is szerezhet a korszakról és a színház működéséről.

Hannát, a főszereplőt a filmsorozatokból ismert Döbrösi Laura játssza. Természetes és rokonszenves színpadi jelenség, egyetlen (ám nem elhanyagolható) kifogásként azonban meg kell említeni, hogy nem mindig beszél tisztán. Blahó Gergely Benedictjével jó párost alkotnak, a köztük alakuló vonzalmat épp annyi humorral ábrázolják, hogy ez a szerelmi szál ne legyen túl rózsaszín.

A humor egyébként is fontos összetevője az előadásnak. Ez részben nyelvi humor, ami a két korszak eltérő nyelvhasználatára és ezen belül is a mai kamasz szlengre épül. (Így lesz a császárné kedvenc szójárása Bede-Fazekas Annamária egyedi kiejtésével a Bakker!) De bőven akad példa a helyzetkomikumra is – megint csak a két idősík közötti eltérésekre építve.

Az idősebb és a fiatalabb generáció (köztük a Pesti Magyar Színiakadémia hallgatói) látható kedvvel játszik együtt. Fillár István Kempelen Farkasát, Gémes Antos Sándor bácsiját és Szatmári Attila titkosrendőrét külön is meg kell említeni.

A Pesti Magyar Színház gyerek-, ifjúsági és családi színházként határozza meg magát. Az Időfutár az az előadás, amely mind a három kategóriába beleillik, mivel nyolcéves kortól ajánlják, de felnőtt nézőknek is élményt jelenthet. A jelenlegi gyermek- és ifjúsági repertoárjukban (amely azért az öndefiníció ellenére jóval kisebb a felnőtteknek szólónál) ez a második kortárs magyar mű Berg Judit Ruminije mellett. Nem kétséges, hogy most is is jó lóra tettek.

Hol? Pesti Magyar Színház
Mi? Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: Időfutár
Kik?  Szereplők: Döbrösi Laura, Pásztor Ádám, Dobai Attila, Kádas Petra, Bede-Fazekas Anna, Gémes Antos, Fillár István, Szatmári Attila, Blahó Gergely, Tóth-János Gergely, Pavletits Béla, Wégner Judit/Jancsó Dóra és a Pesti Magyar Színiakadémia III. évfolyamos növendékei. Díszlet: Zöldy Z. Gergely. Jelmez: Kovács Yvette Alida. Videó: Csontó András. Dramaturg: Deres Péter. Zene: Monori András. Koreográfia: Bóbis László. Korrepetitor: Magony Enikő. Díszlettervező-asszisztens: Hakkel Borbála. Súgó: Tóth Lovász Mónika. Ügyelő: Szép Zsolt. Asszisztens: Hűbér Tünde. Rendező: Tasnádi Csaba.

Ha teheted, támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel vagy átutalással, hogy az 55 éves Színház folyóiratnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.