Csabai Máté: Őrült siker félházzal

Donizetti: Az ezred lánya – Erkel Színház

Könnyed sikert aratott Az ezred lánya bemutatója az Erkel Színházban. Úgy tűnik, a magyar közönség nem finnyás rá, ha nem hallja a tenort, és arra se, ha a nyolcvanas évek tévékabaré-stílusában tálalják neki a vígoperát. Szemere Zita viszont ragyogott a színpadon.

Gabnai Katalin: Moralitás – jelenidőben

Pass Andrea: Finálé – A Csokonai Színház és a Füge Produkció előadása a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban

Bevallom, amikor először olvastam Pass Andrea tavaly ilyenkor Debrecenben már bemutatott darabjának ismertetőjét, nem jutottam a szöveg végéig. Szoruló szívvel azonnal pergetni kezdtem hajdani tanártársak és tanítványok névsorait, azt keresve, van-e valamilyen szakmai közöm a darabban megjelenő „legendás sztárpedagógus”-hoz, ehhez a Káldi Helga nevezetű főhőshöz, akinek – a darabbeli történet szerint – a média által…

Dömötör Adrienne: Takarodj, te állat!

Gianina Cărbunariu ‒ Bíró Bence ‒ Szikszai Rémusz: Tigris ‒ Stúdió K Színház

Az előadásmód és a színpadról áradó játéköröm élménydús alkotási folyamatról árulkodik. A darabnak javára válik, hogy a társulatok, amelyek előveszik, az adott országhoz, városhoz és a mindenkori jelenhez igazítják a szöveget. Az előadásoknak pedig az tesz jót, ha vagy kitartanak Cărbunariunak a reáliát a nonszensszel vegyítő ábrázolásmódjánál, minél inkább kiaknázva a groteszk humor kínálta lehetőségeket,…

Urbán Balázs: Színházi madarak

Csehov: Sirály – Vígszínház

Kosztya csak fut, fut, kifelé a színházból, miközben Szorin a színház fontosságáról papol. A fiú kamerája rögzíti, ahogy kirohan az utcára, odamegy a járókelőkhöz, faggatva őket, kellenek-e új formák – van, aki válaszol, sőt, még egy taxi is megáll, majd a félreértésre rádöbbenve gyorsan továbbhalad. Kosztya pedig visszaszalad, látjuk közben az előteret, sőt, a társulati…

Rádai Andrea: Mint hal a vízben

Brian Friel: Apák és fiúk – Katona József Színház

Amikor a szereplők filozofálgatnak – vagy kiejtik a szájukon azt a szót, hogy nihilista – mindig elkezdenek döngicsélni a legyek. Sok minden van – és lesz az előadás végére – ebben a zümmögésben: édes-bús nyáresti hangulat, disznóbűz, s úgy általában az élet közömbössége, szenvtelensége is.

Hangosító 33. – Színház városi terekben

Adorjáni Pannát, Ardai Petrát, Gardenö Klaudiát és Tasnádi Istvánt Gócza Anita kérdezte

A 33. Hangosítóban olyan projektekről lesz szó, amelyek – nagyon eltérő módon – egy-egy adott város különböző pontjára „készültek”. A vendégek: Adorjáni Panna, Ardai Petra, Gardenö Klaudia és Tasnádi István. A moderátor Gócza Anita.

Cseicsner Otília: Nyomokban Lehár

Lehár Ferenc: Giuditta – Bayerische Staatsoper

A premier előtti operabeavató óta lehetett sejteni, hogy a Bajor Állami Operaház bemutatója csak nyomokban tartalmaz majd Lehárt: ha tudjuk, hogy Lehár nagyoperettjeiben maximum húsz szám van, és azt halljuk, hogy tizennégy zeneszerzőtől kölcsönzött betéteket illesztettek be, igazán örülhetünk, ha egyáltalán elhangoznak a jól ismert slágerek ebből a Magyarországon az 1934-es bemutató óta (!) nem…

Bogya Tímea Éva: De ki a hibás?

2in1 kritika: Szücs Zoltán: Megálló – Mentőcsónak és Nézz le! – Mentőcsónak – Novara

Mindkét előadása az Átrium Mentőcsónak Egység ifjúsági programjában szerepel, az ide készült előadások kifejezetten kortárs társadalmi problémákat feszegetnek, mint például az előítélet, a mélyszegénység, a rasszizmus, a menekültkérdés, a fiatalok gondjai és kérdései.

Bálint Orsolya: Ébresztő mélységek

2in1 kritika: Mészáros Máté: Fény által és Molnár Csaba–Vadas Zsófia Tamara–Vass Imre: game changer / Trafó

A kortárs tánc sosem volt homogén, monolitikus műfaj, a hosszú lezárások alatt pedig érdekes irányokba indultak az alkotók, akiket egyszerre foglalkoztat az új létrehozásának célja és a meglévő keretekhez, formákhoz való visszatérés lehetősége.

Sebesi István: Szellemjárás Kolozsváron

Shakespeare: Hamlet – Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bejön a nyitóképbe rendezői bal hátulról a Hírnök (Kicsid Gizella). Óvatosan lépked, fehérre meszelt lábszára kilóg elkopott, katonai kabátot idéző, seszínű jelmezéből. Tar feje is fehéres, koponyáját kirajzoló sminkje is. Kísérteties jelenése mintha már a túlvilágból térne vissza. Csak annyira, hogy Hamletet átölelje és útjára bocsássa az eljövendő apokaliptikus utolsó ítélet felé. A záróképben is…

Megjelent a januári számunk!

Kapható az újságárusoknál

TARTALOM Az előadó teste Lőrinc Katalin – Szoboszlai Annamária: Trükköző tükrözés Silvia Gribaudi: Graces – Trafó Fuchs Lívia: Testek és identitások A balettől a kortárs táncig Timár András: Az alkalmas test Testképváltozások az európai színháztörténetben Hajnal Márton: Lehet-e duci Júlia? Színésztest, szereptest és viszonyai Balázs Etelka: A színész teste és az oktatás Egy felmérés tanulságai…

A Színház.NET-en a július-szeptemberi szám!

Intimitás a színpadon. Újcirkusz. Műhely / próbanapló. Rendezőportré. Beszélgetőfüzet. Újvidék. Fesztivál.

► Vezető témánk: INTIMITÁS A SZÍNPADON. Szabó-Székely Ármin bevezetőjéből: „Az intim jelenetek (…) a színház- és filmművészet esetében egyaránt a megvalósítás neuralgikus pontjai. A hagyományos, esztétikai megközelítés szerint elsősorban azért, mert az erőszak, a halál és a szexualitás realista reprezentálása ab ovo lehetetlen, hiszen az esetek döntő többségében a néző számára is ezekben a pillanatokban…