Author Archives

Archive of the posts written by author : Albert_Dorottya.

Fischer Botond: A csodák ideje

Tony Kushner: Angyalok Amerikában – Kolozsvári Állami Magyar Színház

Frunză visszafogott, a szöveget és a színészi játékot érvényesülni engedő hozzáállással látszik dolgozni. Elsősorban reprezentálja Tony Kushner szövegét, de azt gondolom, van annak jelentősége, hogy ez az előadás éppen itt és éppen most jött létre. Frunză ugyanis rendezőként nem kell semmit sem csináljon ahhoz, hogy a néző ijesztően aktuálisnak érezze a nyolcvanas évek Amerikáját, a…

Pethő Tibor: Tudatkarnevál

Két Fekete Ádám-rendezésről

Fekete Ádám (ha lehet ezt a sokszorosan elkoptatott kifejezést alkalmazni a helyzetre mindenfajta irónia nélkül) szinte „üstökösként tűnt fel” a hazai színházi életben színészként, íróként, dramaturgként vagy éppen rendezőként; első szerzői színházi előadásának szigorúan véve a 2015-ben bemutatott Csoportkép oroszlán nélkül tekinthető. A legalább háromórás Csoportkép annak idején végletesen megosztotta közönségét, sokan – ami a…

Török Ákos: A reménytelenség színháza

A kaukázusi krétakör és az „Ahogytetszik” Miskolcon

Vannak, akik egy romhalmaz tetején ülve, ha kapnak egy csipetnyi reményt, nagy elánnal vágnak bele a tennivalóba, mások ilyenkor kényelmesen elnyújtózkodnak, és korábbi tettvágyuk is elcsendesedik. Sokan, ha egy színházi előadásban a világ, és benne önmaguk leromlottságával találkoznak, erőt kapnak a változtatáshoz és a változáshoz, mások a Dunának mennek.

Bálint Orsolya: Reális és vágyott énképek

Marketinghatások és -trükkök a magyar táncművészetben

Miközben dübörög a tao-biznisz, egyes kulturális vállalkozások milliárdos állami támogatásokat (hiszen a tao közpénz), a közvetítők pedig égbekiáltó sikerdíjakat húznak be, nem az a magyar táncszcéna legnagyobb baja, milyen korszerűre dizájnolt képet mutat magáról a matuzsálemi szemléletű Magyar Nemzeti Balett, vagy miért mindig ugyanaz a négy-öt társulat vehet részt a Budapest Táncfesztiválon.

Hamvay Péter: Színházmarketing

Kezdetben volt a színlap, erre még a vándorszínházaknak is telt. Aztán már plakát is dukált egy-egy előadáshoz. Ma pedig az lesz a sikeres színház, amelyiknek sikerül brandet építeni. Régen elég volt az előadás után egy-egy közönségtalálkozó, vagy a sztároktól egy-egy aláírt fénykép, ma viszont egész osztályok foglalkoznak azzal, hogyan kommunikáljanak a valós és virtuális térben…

Hogy tetszik önnek ez a rendszer?

Körkérdés a taóról

Az alábbiakban arra kerestük a választ, hogy az egyes színházak – a nagy teátrumok, budapestiek és vidékiek, nagy táncegyüttesek, művészszínházak, kis független társulatok és játszóhelyek, illetve magánszínházak – hogyan látják a taót, milyen változás történt az ő színházukban a tao megjelenése óta, mire volt a tao hatással. Mit változtatnának a rendszeren, mennyire tartják a mostanit…

Demokratikus gondolat vagy össznépi hozamvadászat?

Beszélgetés a taóról

Hogyan befolyásolja, egyáltalán befolyásolja-e a tao a színházak művészi arculatát? Kommerszebb lesz a színház ettől a támogatási formától? Erről beszélgetett GÁSPÁR MÁTÉVAL, a Krétakör egykori ügyvezetőjével, aki a színházi törvény létrehozásában is közreműködött, LŐRINCZY GYÖRGGYEL, az Operettszínház igazgatójával, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökével, NEMCSÁK KÁROLLYAL, a József Attila Színház igazgatójával és SZABÓ GYÖRGGYEL, a Trafó…

Szabó István: Taóval vagy anélkül?

Az elmúlt évek konkrét tapasztalatai alapján kimondható, hogy hosszú távon a színházak műsorára is kihat a tao-támogatás. Mivel az állami költségvetésben a színházi keret lényegében változatlan, az önkormányzatok egy része pedig saját fenntartói hozzájárulását csökkentette, így egyetlen olyan forrás maradt, amelyhez egyértelműen megfogalmazható érdek köthető. Ez pedig a jegybevétel, amelynek folytonos növelése a támogatási keret…

E számunk szerzői

Bálint Orsolya (1978) újságíró, Budapesten él Bárány Tibor (1979) filozófus, kritikus, a BME GTK oktatója, Budapesten él Darida Veronika (1978) esztéta, Budapesten él Fehér Anna Magda (1984) újságíró, Budapesten él Gabnai Katalin (1948) drámatanár, színikritikus, Budapesten él Geréb Zsófia (1990) színház- és operarendező, Berlinben és Budapesten él Jákfalvi Magdolna (1965) színháztörténész, egyetemi tanár, Budapesten él…

A 2017-ES ÉV (L. ÉVFOLYAM) TARTALOMJEGYZÉKE

A Színikritikusok Díja 2016/2017                                                           10/2 A 2016-os év (XLIX. évfolyam) tartalomjegyzéke                                 2/49 CIKK, TANULMÁNY, ESSZÉ ADORJÁNI PANNA A dráma mint béklyó                                       …