Author Archives

Archive of the posts written by author : Kremmer Sári.

Rádai Andrea: A magyar kőszínházak szolgáltatásairól

Az alábbi cikk abból a szempontból vizsgálja a magyar kőszínházakat, hogy az előadások létrehozásán és az alapvető információk nyújtásán túl milyen szolgáltatásokat kínálnak.

V. Gilbert Edit: Az ő színházuk

A Vidnyánszky Attila vezette debreceni Csokonai Színházról

Súlyos keresztje kulturális életünknek, hogy hiányzik a bizalom, a jóhiszeműség, a nyitottság az érintettek között.

Adorjáni Panna: Így viszik a németeket színházba

A kiválasztott négy színház elemzéséhez az intézmények honlapjait vettem alapul, és az extra tevékenységeken túl a jegyárpolitikájukat, illetve a (potenciális) közönségükkel való kommunikációjukat is górcső alá vettem.

Sebestyén Rita: Szeretni is kevés

Beszélgetés Ungár Júliával

Én olyan típusú dramaturg vagyok, aki rendezőfüggő, méghozzá konkrétan egytől függök. A darabok is, a díj is a kettősünkről szól. Az én munkámat Zsótérral együtt lehet értelmezni.

Proics Lilla: Beszélgetések a kritikáról

Beszélgetés Tasnádi Istvánnal és Pelsőczy Rékával

Nehéz feladat úgy megírni egy kritikát, hogy pontos és igaz legyen, de semmiképpen ne másszon bele senkinek a lelkébe.

Halász Glória: Fordul a bolygó

Beszélgetés Török Jolánnal és Ertl Péterrel

Nekünk az a feladatunk, hogy a magyar táncművészetet minél átfogóbban képviseljük Magyarországon és nemzetközileg.

Szoboszlai Annamária: Identitás, autonómia és kritika

A lublini nemzetközi fesztiválról és konferenciáról

Identitás. Hamar kiderül, hogy a résztvevők különféleképpen értelmezik a fogalmat. Van, aki szerint beszélni kell nemzeti identitásról. Van, aki szerint a nemzeti identitás itt lényegtelen.

Jászay Tamás: A repülés mámora

Bodó Viktor grazi Amerikájáról

Kafka valójában „egyszöveges” szerző, aki egész életében elnyomók és elnyomottak, bírák és bűnösök nyomasztó viszonyrendszerében gondolkodott.

Ady Mária: Kulturális interferencia

A Ruhrtriennáléról

2009 és 2011 között például az iszlám, a buddhista és a zsidó kultúra jelentette az egyes évek szervezőelvét, míg 2012-től egyfajta kitágított esztétikai tapasztalat az eszmei kapocs.

Sipos Gyula: Madamina…

Afrikai mesék; Párizs-Berlin