Author Archives

Archive of the posts written by author : Rádai Andrea.

Turbuly Lilla: Egymásra hajazó hatalmak

A Cinóber hadművelet – Soltis Lajos Színház / KB 35 / Kőszegi Várszínház

Elrajzolt, karikatúraszerű játékmód, szürreális és abszurdba hajló jelenetek, vicces poénok, sok tánc és árnyjáték – össztűz zúdul a néző érzékeire.

Cziboly Ádám: Nincsenek szavaink (?)

Széljegyzet a széljegyzethez: kommentár a „Tánc Színház Nevelés” konferenciasorozathoz

Péter Petra és Szemessy Kinga kiváló „széljegyzetének” olvasatomban két fontos alapállítása van. Az egyik, hogy a „testélmény, tapasztalás, mozgás általi önkifejezés”[1] leggyakrabban „szavakkal megközelíthetetlen helyek” – erre utal cikkük címadása is. A másik, hogy napjainkban kétféle irányzat, megközelítés, értelmezés létezik a színházi nevelés és a tánc metszéspontjában található fiatal területen: a „többszörösen meghaladott” szemiotikai, és az ezzel…

Vida Virág: Szédítő fordulatok

Tánc a Szigeten

Az idei Sziget Fesztivál általam látott táncprodukcióit mintha a forgás köré szervezték volna. Több – a világ távoli pontjairól érkező – előadásban is kisebb-nagyobb mértékben felfedezni véltem a fordulatok, körök, spirálok kiemelt szerepét, elvontabb és tartalmi szinten az ismétlődő, önmagába visszatérő szerkesztésmódot, a körforgást – avagy a forgás különböző aspektusait, amelyek között akadtak magával ragadó…

…mintha sorszerű lenne, hogy nem úsztam meg…

Nyakó Julival Marton Éva beszélgetett

A Vasárnapi szülőkkel robbant be, ami után jöttek a filmes szerepek. Nem készült színésznek, végül mégis felvételizett a Színművészetire, amit félúton otthagyott. Sorsszerű, mondja, hogy végül a pályán maradt. Nyakó Julival Marton Éva beszélgetett. 

Hermann Zoltán: „Aránylag még jó szűnben…”

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Vidnyánszky Attila rendezésében folytatódik a darabon való, 1954 óta tartó „barkácsolás” is. Soha, senki nem fog bevállalni egy „historikus” Csárdáskirálynőt: semmit nem csavarva az 1916-os pesti változaton, a Gábor Andor-szövegekkel, mikrofonok nélkül, az eredetit imitáló világosítással, a fotókból rekonstruálható díszletekkel és jelmezekkel… Vidnyánszkyék tuningja – éppen, mert közben mintha megadnák a szövegkönyvnek és a sajátos…

Tompa Andrea: A szerző halott. A szerző (jogaiban sajnos) él

A Delila-ügy margójára

A művek színpadi megújulásához gyakran új nyelvre is szükség van. Egy igazi, újító szellemű Molnár-színrevitel többet tesz a drámai hagyaték elevenen tartásáért, új fényben láttatásáért, mint egy, a szellemi örökséget betűhíven színrevivő, ám mégiscsak múltbeli gyakorlatokat ismételgető előadás.

Sifter Veronika: Bécsi keringő

Nyitott tréningek az ImPulsTanzon – egy nem profi táncos szemével

A 30 éves múltra visszatekintő bécsi ImPulsTanz Fesztivál workshopjai révén is jól ismert és jegyzett esemény a profi táncosok körében – de mit ad(hat) a nem profi táncosoknak és helyi érdeklődőknek? Érdemes-e Magyarországról útra kelni akkor is, ha műkedvelők, „felfedezők”, kikapcsolódni vágyó érdeklődők vagyunk?

Visky Andrej: Butuszov és a digitális Sirály

Csehov a StageRussiaHD-n

Butuszov előadása egy eklektikus szabadvers a fentebbi kérdések margójára: dekonstruál, rekonstruál, perspektívát vált, játszik, parodizál, új regisztereket keres egy ismert kottában, hogy valami igazit találjon.

Gajdó Tamás: Fesztbaum Béla kabaréja

Café Mennyország Óbudán

A Café Mennyország című összeállításból úgy tűnik, hogy Fesztbaum Béla azt akarta bemutatni, hogy a kabaréban mindenről őszintén lehetett beszélni, s azok a témák, melyek egykor szóba kerültek, ma is elgondolkodtatóak.

Fritz Gergely: Mit tudnak a szegediek?

„Helyi előadások” a Thealteren

…különösen fontos, hogy a helyi formációk is hangot és bemutatkozási lehetőségeket kaphattak. Nemcsak a kánon csúcsa számíthat izgalmasnak, hanem a függetleneken belül a még függetlenebbek, avagy a lokális társulatok, amelyekből számos működik Szegeden, ráadásul többségük csak részben foglalkozik hivatásszerűen színházcsinálással.