Author Archives

Archive of the posts written by author : Rádai Andrea.

Urbán Balázs: Lélekmontázs

F.M. Dosztojevszkij: Idióta – debreceni Csokonai Nemzeti Színház

A vágások, az ugrások azonban paradox módon nem keszekuszává teszik, hanem fokozatosan letisztítják a cselekményt, melyet, ahogy halad előre a történet, egyre inkább Miskin herceg szempontjából nézünk.

Török Ákos: Öngyilkosok gyilkosai

Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos – Forte Társulat, Szkéné

Horváth Csaba rendezéseinek az utóbbi években tapasztalható változása, az elvontabb mozdulatokból a szemléletesen nyomatékosító vagy éppen ellenpontozó gesztusnyelvre váltó mozgásvilág kifejezetten jól áll a darabnak.  A Forte Társulat előadása ezáltal egy csendesebb sodrású burleszk és egy elemelt szatíra egynemű elegyévé válik.

Artner Szilvia Sisso: Hármasban, avagy két ember és egy szőrzet

TÁP Színház – Bíborszalon: BajuSS – A38 Hajó

Dadaista opera, szürrealista freak show, amely a velejéig korrekten politizál. A TÁP Színház – Bíborszalon: BajuSS című előadását annak érdemes megnézni, aki már nem hisz a mesékben.

Pethő Tibor: Garnírung

Florian Zeller: A kulisszák mögött – Rózsavölgyi Szalon, Szentendrei Teátrum

Mintha a színpadra állítók úgy gondolnák, hogy a Rózsavölgyi eredendő szalon-atmoszférájához csupán kísérőként társulna (társulhatna) bármiféle előadás, akár a kezdés előtt nem sokkal még felszolgált teához a kiegészítők, a méz vagy a cukor.

Gajdó Tamás: Menni vagy maradni

Teher alatt nő – Magvető kávéház

Bulyovszky Lilla, Fedák Sári és Karády Katalin ízig-vérig modern nőként jelenik meg a színpadon, s nem csak azért, mert maníroktól mentesen, a régi színpadi stílus és dikció teljes mellőzésével keltik életre alakjukat. A színpadi játék a három művésznő életének azokat a kérdéseit taglalja, melyek a magyar színjátszás kezdetei óta meghatározóak.

Gabnai Katalin: A megérintettek

Vecsei H. Miklós: Kinek az ég alatt már senkije sincsen – Pesti Színház

A megérintődés esélyének megadása, a találkozás létrejötte a lényeg, nem a megfelelési kényszerből űzött műelemzés kalapáló kopogása. Hogy a közös birtoklással járó öröm során majd egy fényes pillanatban rá lehessen mutatni egy alkotói megoldásra: ezt nézd! S az majd megmarad, s hívja a többi rácsodálkozást.

Maul Ágnes: Megérinteni a közönséget

2 in 1 kritika: Unknown Text: Takeover és DART: Nesema

Egy előadás, egy alkotó sokféle úton érintheti meg a közönséget. Például átvitt vagy a szó szoros értelmében. (…) Az első esetben a kapcsolódási élmény következmény, eredmény, ha úgy tetszik, titkos jutalom, a másodikban explicit eszköz, cél. Méghozzá kockázatos.

Kovács Bálint: Sokadik Richard

Lőrinczy Attila: Balta a fejbe – Magyar Színház

Semmi nem változott, vagy ami mégis, az rosszabb lett. De nem esik jól a nevetés a gyilkosokon, pedig úgy tűnik, az lett volna a cél.

Hodászi Ádám: A közönséges ürge védett állat

Ürgék – Katona József Színház, Kamra

Van ez az örök hely, ahol alkoholt mérnek, vannak asztalok meg székek, és a férfiak összegyűlnek, hogy a sörben oldott gátlásaik helyén megláthassuk az érzelmeiket. Van zenegép vagy zenekar, szólnak a slágerek, olyan dalok, amiket mindenki szeret. Hiszen az a jó, ha mindenki szeret.

Albert Dorottya: Mindennapi valóságunk és fantazmagóriáink

Az XXS-programsorozat a Trafóban

Az átfogó fesztiválkoncepció hiányzott ugyan, mégis ritka lehetőség nyílt arra, hogy a nézők külföldi példákon keresztül bepillanthassanak a kortárs tánc, a hanginstalláció-performansz, a zenés animáció és az újcirkusz világába.