Category Archives

Archive of posts published in the category: 2010. április, Folyóirat

2010. április

TRATALOMJEGYZÉK

Szilágyi Zsófia: Most már majdnem

Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmondról, mint színpadi szerzőről

Móricz minden erejével alkalmazkodni akart a színpadhoz, ezért kívánt szórakoztató, zenés, hepienddel záruló darabokat írni…

Kovács Dezső: Dáridó Mucsán

Kovács Dezső az Úri muriról

Bezerédi előadásában különnemű játékminőségeknek kellene egységes egésszé szervesülniük.

Koltai Tamás: Belehalnék, ha elkezdenék szerepeket játszani

Számomra érdekes felismerés, hogy Móricz majdnem csehovi mélységű író.

Sz. Deme László: Egy történelmi dráma útjai

Sz. Deme László A törött nádszálról

Erdély eljutott a mélypontra, hősei egy lenti térben bóklásznak, amelyet nyugtalanító ketrecszerű vasalkalmatosság zár el a nézőktől…

Koltai Tamás: Szintén zenész

Amikor túlcsordulnak a szavak, a zene fejezi ki az érzelmeket.

Tompa Andrea: Középkori önarckép

Tompa Andrea a Bohéméletről

A szegénység jó vicc, amelyhez nekünk, nézőtéri (és színpadi) középosztálybelieknek semmi közünk.

Karsai György: Enyém a vár, tiéd a… mi is?

Karsai György A nevetés iskolája - Amphitryon előadásáról

A színészi teljesítmények – talán a rendezői koncepció végiggondolatlansága miatt is – általában is hullámzó színvonalúak.

Sztrókay András: A Robespierre-ügy

Sztrókay András A Danton-ügyről

A Danton-ügy azért nagy előadás, mert egyszerre prezentálja az embert, a tömeget és a történelmet. Egyszerre abszurd és realisztikus.

Urbán Balázs: Rácsok mögül

Urbán Balázs a Victory (Győzelem) előadásáról

Az a lecsupaszított, puritán, a manuális hatáskeltés eszközeiről lemondó játékmód, melyet Carroll forszíroz, a szöveg egysíkúságát túlontúl nyilvánvalóvá teszi.