Category Archives

Archive of posts published in the category: 2014. március, Folyóirat

2014. március

TARTALOMJEGYZÉK

Réz Anna: Nem elég feminista?

A feminizmus ugyanis – minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – nem más, mint egy erkölcsi elv, amely szerint a nőket és a férfiakat azonos esélyek és bánásmód illetik meg.

Török Tamara: „Odaadtam az egész életemet”

Beszélgetés Molnár Piroskával

Annyit ad vissza a pálya, amennyit te is adsz neki. Pontosan annyit. Ha az egész életedet, akkor mindent visszaad. Te döntöd el, hogy melyik utat választod. Én azt választottam, hogy nekiadtam egész életemet.

Ardai Petra: A legbelső motiváció nem gender-függő

Most, hogy a lányom serdülni kezdett, most kezdek igazából felnőni mint nő.

Nánay István: Egy szabad dramaturg

Beszélgetés Radnóti Zsuzsával

A dramaturg munkája különben kemény háttérmunka, soha nincs reflektorfényben. Alkalmazkodást, tapasztalatot, türelmet, beleérző képességet s mondhatom, nagyfokú szerénységet is igényel.

Bíró Kriszta: Saru, rokokó sarok, lovaglócsizma

Hamar találkoztam a nőség, pontosabban a színésznőség fogalmának eléggé egysíkú felfogásával. Szemüveget ugyan csak kilencévesen kaptam, de legkisebb voltam a tornasorban, ványadt, nagyszájú.

Proics Lilla: Az elcsípett lényeg

Beszélgetés Vereckei Ritával

Először is mindig elolvasom a darabot, bár én azzal nem jutok messzire. Biztos vannak olyan tervezők, akik már olvasás után elindulnak valamerre, de nekem semmi használható nem szokott még ilyenkor eszembe jutni

Králl Csaba: Túlélés, meztelenség, önreflexió

Miniportrék női koreográfusokról: Pataky Klári, Hód Adrienn, Szabó Réka

A gyerek születésekor nagyon komoly feszültséget okozott bennem, hogy két helyen egyszerre akarok megfelelni, és egyiken sem tudok igazán. Szerettem volna két év szünetet a munkában, de ha egyszer kilépek ebből a mókuskerékből, akkor szinte nincs esély a visszatérésre.

Stuber Andrea: Megfelelő helyen, megfelelő idősen

Beszélgetés Szamosi Zsófiával

Többnyire nekem jutottak az anyák, a csúnya nők, a nyomi karakterek. Ezt elég nehezen éltem meg. Rendre magamra vettem, hogy épp ezeket a feladatokat kapom. Nőként is, színésznőként is hiányzott belőlem az önbizalom.

Hermann Zoltán: Op.12 No.2

A Radnóti Színház Hedda Gabler-előadásáról

…csak az elejét halljuk az Op.12 No.2-nek, a keringő utolsó hangnemváltásaira – abban volna benne Hedda története – nem jut idő, soha.