Category Archives

Archive of posts published in the category: 2015. február, Folyóirat

2015. február

TARTALOMJEGYZÉK

Hermann Zoltán: Locus pauperum – avagy a költészet megöli a színházat

A Nemzeti Színház Az Éjjeli menedékhelyéről

…zavar, hogy nem tudok saját olvasatot létrehozni a Rizsakov-féle Éjjeli menedékhely elragadtatott, kvázi-szakrális eksztázisaiból, mert Rizsakov csak követni enged. Az előadás csak a rendezői koncepció mentén áll össze valamivé.

Gerold László: „Ó, te szép nevű magyar – magyar?”

Az újvidéki Bánk bánról

Az előadás elsősorban a mű mai vonatkozásai iránt fogékony nézők elvárásait igazolta vissza, akik készek elfogadni, hogy a Bánk bán akár ürügyül is szolgálhat egy mai politikai színházi produkcióhoz.

Dr. Bíró Péter: Menedzsment és marketing

Találunk tiszteletre méltó példákat a színházi életben is.

Egymást képviseljük

Meczner Verával Kozár Alexandra beszélget

Ideális esetben a művész feladata odáig tart, hogy eldöntse, az adott felkérés szakmailag érdekli-e vagy sem, bár ezt is meg szoktuk beszélni. Utána a tárgyalásokat én viszem tovább, melynek során nem csak a pénzről van szó.

A szerzői jogról nem lehet lemondani

Pécsi Júliával Kozár Alexandra beszélget

…évek óta egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a kultúra mostanság egyáltalán nem fontos. A színházak, filmek is kevesebb pénzt kaptak, és nemcsak a színészeknek lett nehezebb, hanem az összes alkotó művésznek.

Péter Márta: Végtelen közelítés

A Természetes Vészek Kollektíváról

Árvai és Szücs? Vagy Szűcs és Árvai? A két, már indulásában, művészi bontakozásában is markáns alkotó talán a világról, a létezésről gondolkodva közös utat talált.

Önmagában kevés

Duda Évával Kutszegi Csaba beszélget

A kortárs tánc tíz évvel ezelőtt, mint műfaj és formanyelv rettenetesen izgatott, most meg egy színházi eszköznek gondolom. Ugyanolyan eszköznek, mint bármi mást, mint a beszédet, a zenét, a cirkuszt. A kortárs tánc önmagában – nekem – kevés.

Kutszegi Csaba: Gautier- és Cocteau-sirató

Két balettszövegkönyv-íróról

…korszakosnak, sőt időtállónak bizonyuló koreográfiáknak – kortól és stílustól függően – jelentős eleme a szövegkönyv, melynek elvitathatatlanul javára válik, ha tehetséges író készíti, a kor haladó irodalmi-művészeti áramlatainak kontextusába helyezve azt.

Kovács Bea: Főként történetek

A kolozsvári Interferenciák előadásairól

A fesztivál nem igazolta be a hívószava által keltett elvárásokat, hogy a fizikai színházi produkciók lesznek túlnyomóan jelen…