Category Archives

Archive of posts published in the category: 2015. november, Folyóirat

2015. november

TARTALOMJEGYZÉK KÖZTÉR Mélyi József: Felgyorsult események Köztér és performativitás múló jelene Frauenhoffer György: Felülírt városképek A PLACCC Fesztivál Ady Mária: A történő semmi Benjamin Vandewalle: Inter-view KRITIKA Urbán Balázs: Megáll az idő? Régi-új sikerek a Vígszínházban Csáki Judit: Tanganyika messze van Fejes Endre – Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem Stuber Andrea: Ciconia…

Mélyi József: Felgyorsult események

Köztér és performativitás múló jelene

Magyarországon az elmúlt évek során a képzőművészet és színház határán keletkezett köztéri performanszok hátterében hangsúlyosan jelent meg a kollektív emlékezet problémája.

Frauenhoffer György: Felülírt városképek

A PLACCC fesztivál

…vajon a három hét alatt nem vált-e a PLACCC törzsközönsége épp egy falu közösségéhez hasonlatossá, ahol a beavatottak (nézők) és kívülállók (járókelők) között éles vonal húzódik?

Ady Mária: A történő semmi

Benjamin Vandewalle Inter-view című akciójáról

Az történik, hogy nem történik semmi, ami elterelhetné a figyelmeteket egymásról.

Urbán Balázs: Megáll az idő?

Régi-új sikerek a Vígszínházban

Nézőként hol azt érezhetjük, hogy megállt az idő, hol azt, hogy durván tovarobogott, de jelen és (közel)múlt viszonyának bonyolultságáról és összetettségéről nem ezek az előadások gondolkodtatnak el.

Csáki Judit: Tanganyika messze van

Jó estét nyár, jó estét szerelem - Pesti Színház

Legelőször kellene egy döntés. Arról, hogy miért is érdemes ma színre vinni Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámáját. Mert lehetőségből több is van.

Stuber Andrea: Ciconia nigra

Ascher Tamás bochumi Cseresznyéskertjéről

Ascher a sokszereplős Csehov-drámák polifóniáját rezignált érzékenységgel, egyszerre búsítón és nevettetőn ábrázolja. A reménytelenségünkkel mulattat.

Jászay Tamás: Szükségből erény

Szekszárd, Deutsche Bühne Ungarn

Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a kisebbségi nyelven történő színjátszás rendkívül izgalmas kérdéseket vet fel. Mennyiben reflektálnak az így alkotó színházcsinálók az őket körülvevő többségi kultúrára mint támogató vagy elnyomó közegre?

Hermann Zoltán: A tanítónő

Szabó Borbála: Szülői értekezlet

A tanítónő nem átváltozik, hanem végig küzd azzal, hogy azonosítsák a hatalommal, küzd a fiatalságával, az anyaszerepével, a saját erotikus kisugárzásával…

Szoboszlai Annamária: Állatian elegáns tánc

Sharon Eyal – Gai Behar: Sara, Killer Pig

Az ember keresi a kontrollt önmaga felett, az ember a benne működő gép felett… Vagy netán a gép az ember felett?