Category Archives

Archive of posts published in the category: 2010. március, Színház.NET

Markó Róbert: Négy évszak falun

Szutyok - KRITIKA

Irén és Attila idilli viszonya felborul, amikor kiderül, hogy a férfi teherbe ejtette Anitát, Rózsit szélsőjobbos aktivistaként, gárdista egyenruhában látjuk viszont…

Halász Glória: Akasztófavirágok létlógatása

Bitódalok - Budapest Bábszínház - KRITIKA

Az életnagyságú figurák többnyire kötélen lógva himbálóznak, táncolnak, állnak talpra, vagy arról levéve sokszorozzák meg és rajzolják el a játszók személyiségét.

Kutszegi Csaba: Kicsi tabi ham bekaplak

Kicsi nyuszi hopp hopp - KRITIKA

A furcsa, katatón stílus a Kicsi nyuszi elején nem annyira megjelenítést valóságtól elemelő művészi húzás, mint inkább sajátos „kisrealista” ábrázolás.

Stuber Andrea: Vállfáktól az erdőt

Naftalin - Radnóti Színház - KRITIKA

Ez a komédiája felvonultatja a megcsalás tárgykörű vaudeville-ek valamennyi tipikus helyzetkomikumát.

Varga Sándor Márton: A Rót Jóskák és a lányom

Jegyzet - EGY VENDÉGJÁTÉK ELÉ

Mendel Singer, vagyis egy egyszerű ember, valamikor az első világháború után azt mondja Amerikában, hogy „Istent akarom elégetni”.

Herczog Noémi: A halak a mennybe jutnak

Szigarjev: Guppi - Centrál Színház

Van tehát a Guppinak egy elemelt síkja is, és ez Györgyi Anna játékából szépen kiderül.

Kutszegi Csaba: Tiszta téli tánc

Téli utazás / Téli variációk előadásáról - KRITIKA

Emanuel Gat teljesen lemond a díszletről, nem érdeklődik a test esztétikuma iránt, és nem alkalmaz virtuóz tánctechnikai elemeket.

Szántó Judit: Harmonikás a kőfalon

Liliom - Magyar Színház - KRITIKA

Gémes Antosnak, bár arckifejezése kellően űzött, mint az Erünniszek üldözte Oreszteszé, egyelőre sajnos igen szűk a palettája…

Móricz mint alapanyag

Kornya István Forgách Andrással és Závada Pállal beszélgetett a DESZKA Fesztiválon

„Színdarabjai viszont többnyire azért rosszak, mert ebben a műfajban Móricz a kor rossz konvenciójának akart megfelelni.”

Markó Róbert: Felülstilizált pókháló és intenzív vizualitás

Nyílt levél Elfriede Jelineknek

Tudom, most azt mondja magában: örülök, persze, hogy Budapesten is játsszák a darabjaimat, de nincsenek ezeknek a magyaroknak saját szerzőik, akik a saját történelmi félmúltjukat és jelenüket feldolgozzák?