Keresztesi József helyenként shakespeare-i (vers)formában megírt színdarabban szerepelteti korunk antihőseit, akiket még a karakterében machiavellista vonásokat is felmutató Masavári sem tudja kizökkenteni szürkeségükből.
Elektronikus tanulmánykötet: Cseresznyéskert a SZÍNHÁZban
Cikkek a Csehov-darabról a Színház folyóiratban
Előadás- és színháztörténet az Archívumban Az Örkény István Színházban október 12-én az eredeti, Meggyeskert címmel mutatják be a Cseresznyéskertet. (Ez utóbbi, nyelvünkben meghonosodott címváltozat egy német fordítás magyarításából származik.) Ennek apropóján elektronikus kötetben gyűjtöttük össze a darabról szóló, Színház folyóiratban megjelent cikkeket és cikkrészleteket. Az 1971 és 2012 között megjelent írások nemcsak elemzik a különböző…
„Mindent lehet, csak ne mondjon ellent az anyagnak, és ne hazudjunk, hogy nem magunkról vallunk.”
Ady Mária: Elvont kísérlet
Mundruczó Kornél - TR Warszawa: Denevér / Trafó - Kortárs Művészetek Háza - KRITIKA
A kibontott történet egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy a szabad akaratra rákérdező öngyilkosság témáját mint gondolati absztrakciót elevenné tegye – a felskiccelt figurák és dilemmák elvesznek az elidegenítő elemek között.
Születésnapjára elektronikus kötetben gyűjtöttük össze a Színház folyóiratban megjelent, Molnár Piroskáról szóló vagy őt említő írásokat. Isten éltesse, Molnár Piroska!
A pedofília gyógyíthatatlan belső zavara mellett feltárul az egész államszocializmus összezavarodott gépezete. Thuróczy Szujója azért jár táncházba, mert kémkedik, de miközben tartótisztként zsarolja Istvánt, sörözni hívja hétvégi telkére.
Balla Péter szamara a kitartó, csak magában bízó, de hittel teli magyarság szimbóluma, ellentétpárja a nemzettől zsigerileg idegen, korszerűnek látszó, de lélektelen gép, amely csak romlást, testi-lelki szenvedést hoz a magyarra… Minek is a szimbólumai ezek manapság?
