Category Archives

Archive of posts published in the category: 2018. március, Színház.NET

Ahol a szakmai színvonal, a szellemi felkészültség és a korérzékenység egyszerre van jelen

A POSzT idei válogatójával, Regős Jánossal Gócza Anita beszélgetett

Az döntött, hogy mindkettőnknek egyformán tetszett-e az adott előadás, aztán rangsoroltunk, érveltünk.  A vidéki utak alatt az autóban hosszan próbáltuk meggyőzni egymást, ha eltért a véleményünk, de a végső, közös listára már csak azok az előadások kerültek fel, amelyek mindkettőnk egyetértő támogatását bírták.

Turbuly Lilla: „Meddig lesz hely, hol fölolvashatol?”

Alföldi Róbert Zalaszentgróton

Tulajdonképpen nem történt semmi rendkívüli ezen az estén. A közönség egy színvonalas, jó hangulatú beszélgetést hallhatott színházról, életről, közéletről.

Török Ákos: Az emlékezés farvizén táncolók

3 in 1 kritika: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Duna Művészegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes előadásairól

A Ballare és a Solus Christus kétessége mellett a Tánckánon megmutatta, megfelelő kezekben egy központi forrásokkal megtámogatott emlékév is lehet elég inspiráció. Mégis valahogy szebb történetnek hangzik Horváth Csaba esete Bartók Bélával.

Komjáthy Zsuzsanna: Önjáró gépezetek

2 in 1 kritika: Kulcsár Noémi Tellabor: Elfolyó idő és Inversedance: Ajtók kilincs nélkül

Az Elfolyó idő egy művészeti reflexív játékot, az Ajtók kilincs nélkül pedig egy történelmi traumafeldolgozást vesz alapul. De az érvényes kiindulás vajon érvényes előadást is szül automatikusan?

Jó kérdés: Mi a báb? Korosztály vagy műfaj?

A Színház folyóirat és a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata, 6. rész

…a felnőttek gyakran gondolják, hogy nem nekik szól a bábelőadás (…) – de amikor az előadás során felnőttként is részévé válnak a játéknak és a végére kap valamit a szívük, akkor talán még nagyobb hatása lesz az élménynek. Ezért is gondolok úgy magamra, hogy régen színész voltam, most pedig álruhás színész vagyok, aki meglepetésszerűen támad.

Fehér Anna: Qual und Witz

Friedrich Schiller: Ármány és szerelem – Pesti Magyar Színház

Nincsenek hangsúlyok, nincs intimitás, nemhogy szerelem; mindent elhadarnak, eldühöngnek, kiszalad a vér a folyton imára kulcsolt, égnek emelt kezükből, és vége.

Kovács Dezső: Mókusmező

Spiró György: Széljegy – Katona József Színház, Kamra

Mókusmező az álmok netovábbja. Zöld sziget, közel a városhoz, ide vágyódik a műszaki fordító nő nevelt fiával, a városi dzsungelből. Ám az álmoknak ára van, nem is akármilyen.

Puskás Panni: Menekülési útvonal

A piszkosak – A Karinthy Színház és a Nézőművészeti Kft. közös előadása

A valóságban sérülékenyek és kiszolgáltatottak vagyunk. Nem úgy, mint a mesében, ott azok lehetünk, akik lenni akarunk.

A független létezésnek ára van

Pass Andreával Gócza Anita beszélgetett

Pass Andrea előadásait receptre kellene felírni: az egyiket a kamaszoknak, a másikat gyakorló szülőknek. De könnyű szórakozásra ne számítson senki, az író-rendező sokat csiszolt dialógusai akkor is fájnak, ha közben nevetünk.

Új e-dráma: Carlo Goldoni–Kiss Csaba: Házasság Palermóban

A fordító, Magyarósi Gizella előszavával

Kiss Csaba ismeri a szabályokat, és azt is tudja, hogyan szegje meg őket.