Antal Klaudia: Több bábot a részvételi színházba!

A BÁBU Fesztivál szakmai napja – Budapest Bábszínház

…egyértelműen kiderült, hogy egy szakmán belüli párbeszéd elindítására kiváló lehetőséget nyújt a vitaszínházi forma: sokkal rövidebb időn belül tud eljutni a beszélgetés a probléma gyökereihez, másrészt több szempont és vélemény tud elhangozni, mint egy kerekasztal beszélgetés során.

Fáy Miklós: Unjuk egymás életét

Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap – Madách Színház

Minden csak kicsit megy félre az előadásban, de a sok kicsi sokra megy, a végére nem az sül ki az egészből, amit szeretnénk…

Dömötör Adrienne: Hallgat a mély

Tóth Krisztina: Pokémon go – Rózsavölgyi Szalon

Talán az az elképzelés lehetett a kiindulópont, hogy a darabban egy több generációs családtörténet körvonalai rajzolódjanak ki (akár még a színszerűség rovására is). Ha lehetett is ilyen terv, a megvalósuláshoz aligha jutott közel.

„Sebek szakadnak, beforrnak”

Debreczeny Csabával Marton Éva beszélgetett

Tizenöt évet töltött az Örkény Színházban, ahonnan két éve állt fel. Most nincs állandó társulat, de van számos színház, sok szerep. Beszélgetésünkkor épp Miskolcról, a Csoda és Kósza előadásáról érkezett.

Ahol a szakmai színvonal, a szellemi felkészültség és a korérzékenység egyszerre van jelen

A POSzT idei válogatójával, Regős Jánossal Gócza Anita beszélgetett

Az döntött, hogy mindkettőnknek egyformán tetszett-e az adott előadás, aztán rangsoroltunk, érveltünk.  A vidéki utak alatt az autóban hosszan próbáltuk meggyőzni egymást, ha eltért a véleményünk, de a végső, közös listára már csak azok az előadások kerültek fel, amelyek mindkettőnk egyetértő támogatását bírták.

Turbuly Lilla: „Meddig lesz hely, hol fölolvashatol?”

Alföldi Róbert Zalaszentgróton

Tulajdonképpen nem történt semmi rendkívüli ezen az estén. A közönség egy színvonalas, jó hangulatú beszélgetést hallhatott színházról, életről, közéletről.

Török Ákos: Az emlékezés farvizén táncolók

3 in 1 kritika: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Duna Művészegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes előadásairól

A Ballare és a Solus Christus kétessége mellett a Tánckánon megmutatta, megfelelő kezekben egy központi forrásokkal megtámogatott emlékév is lehet elég inspiráció. Mégis valahogy szebb történetnek hangzik Horváth Csaba esete Bartók Bélával.

Komjáthy Zsuzsanna: Önjáró gépezetek

2 in 1 kritika: Kulcsár Noémi Tellabor: Elfolyó idő és Inversedance: Ajtók kilincs nélkül

Az Elfolyó idő egy művészeti reflexív játékot, az Ajtók kilincs nélkül pedig egy történelmi traumafeldolgozást vesz alapul. De az érvényes kiindulás vajon érvényes előadást is szül automatikusan?

Jó kérdés: Mi a báb? Korosztály vagy műfaj?

A Színház folyóirat és a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata, 5. rész

…a felnőttek gyakran gondolják, hogy nem nekik szól a bábelőadás (…) – de amikor az előadás során felnőttként is részévé válnak a játéknak és a végére kap valamit a szívük, akkor talán még nagyobb hatása lesz az élménynek. Ezért is gondolok úgy magamra, hogy régen színész voltam, most pedig álruhás színész vagyok, aki meglepetésszerűen támad.

Fehér Anna: Qual und Witz

Friedrich Schiller: Ármány és szerelem – Pesti Magyar Színház

Nincsenek hangsúlyok, nincs intimitás, nemhogy szerelem; mindent elhadarnak, eldühöngnek, kiszalad a vér a folyton imára kulcsolt, égnek emelt kezükből, és vége.