Tompa Andrea: Összhangzat

Vérvörös, törtfehér, méregzöld – Pintér Béla és Társulata

Ezt a két politikai dimenziót – a jelen szatíráját és a cigányuralom vízióját – mozgatja az előadás nem csak nagyon humorosan és ötletesen, de gondolatilag is gazdagon. A kettő ugyanis egyetlen koherens színpadi világot teremt, nem válik nagyon szét, és a Pintérre jellemző túlazonosulás, felnagyítás és direkt utalásrendszer eszközeivel dolgozik.

Szoboszlai Annamária: Társas monokultúra kesztyűben és zacsiban

9. Monotánc Fesztivál: Dabóczi Dávid: Több, mint Én és Újvári Milán: SHOW / Bethlen Téri Színház

Ez a 2020-as év igencsak monóra állította az emberiséget. Ne fogj kezet, ne adj puszit, ne öleld meg a másikat. Végy álarcot, az orvosoddal telefonon konzultálj, és egyébként is maradj otthon… Sajnos a 9. Monotánc Fesztiválról is sokan otthon maradtak. Mi, akik ott voltunk, és le-lecsusszantott maszkkal szürcsöltük a kávénk, láthattuk a Több, mit Ént,…

Aradi Hanga Zsófia: Nyolc trágár szó a zsarnokságról

Bánk bán – Pécsi Nemzeti Színház

2020-ban a Pécsi Nemzeti Színház előadása nem azzal kelt felháborodást, hogy politikáról beszél egy politikáról szóló darabban, hanem azzal, hogy eközben nyolc trágár kifejezés is elhangzik. Hol tartunk a párbeszédben?

Seres Gerda: Férfidolgok – macsóvircsaft

Andrzej Saramonowicz: Tesztoszteron – tatabányai Jászai Mari Színház

A tatabányai Jászai Mari Színház előadása azt ígéri: „húsig hatoló mélységgel” beszél a férfiakról, megmutatja azt az oldalukat, amit elrejtenek a nők elől. Bár a produkció rendkívül szórakoztatóan, időnként ironikus eltartással teszi mindezt, a végén csak ott motoszkál a kérdés, hogy biztosan kíváncsiak voltunk erre?!

Gabnai Katalin: Az alkalmatlanok

Pass Andrea: A jelentéktelen – a Narratíva Társulat és a FÜGE bemutatója a Jurányiban

…alkalmas-e vajon a szánalom arra, hogy színpadi történet magasodjék fel belőle? Rendelkezik-e elég erővel az alkotói részvét ahhoz, hogy beleborzongjunk a látottakba?

„A politikai lojalitás a művészet halála”

Jankovics Péterrel Gócza Anita beszélgetett

Jankovics Pétert jól ismerhetik azok, akik gyakran járnak független színházi előadásokra. De azt valószínűleg még közülük is kevesen tudják, hogy bábszínészként végzett. A bábbal való kapcsolatáról és az SZFE-s fiatalokról is szó esik a vele készült interjúban.

Hajnal Márton: Orpheusz után szabadon

Elfriede Jelinek: Árnyék (Eurüdiké mondja) - Trafó

A Nobel-díjas szerző, Elfriede Jelinek szövegében, az Árnyékban a nő csak úgy lehet szabad, ha darabokra esik, majd eltűnik. Ezzel szemben a magyar ősbemutatón inkább összeragasztották és megmutatták őt.

Artner Szilvia Sisso: Széljegyzet a határokról

Határátlépések – Orlai Produkció, Hatszín Teátrum

A határátlépésről most leginkább az jut eszünkbe, hogy melyik szomszédos országba, hogy tudunk kiutazni a járvány alatt.  Az Orlai Produkció Határátlépések című új előadásában meg arról van szó, vajon hogyan lehet tiszteletben tartani egymás határait úgy, hogy még mindig önmagunk legyünk. Minden színész saját magát alakítja.

Kricsfalusi Beatrix: Kísérlet a színház meghatározhatatlanságára

Mi a színház (most) 6.

A pandémiás veszélyhelyzet kihirdetése nyomán a színház mibenlétének meghatározása körül fellángolt vita tanulsága tézisem szerint azonban nem az egymással versengő definíciós kísérletek kritériumrendszerének különbségében áll. Sokkal inkább annak (reflektálatlan) feltételezésében, hogy „a” színház mint olyan definiálható (sőt, definiálandó)…

Új e-dráma: Helmert Woudenberg: Hazaáruló

Jók és rosszak? – A fordító, Szőnyei András előszavával

Adott egy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt háborús bűnös, aki éveken át folyamatosan a rossz irányba haladt, és akiről Hollandia felszabadulása után a sajtóban is mint a gonosz megtestesítőjéről írnak. Ez az ember ugyanaz, mint aki gyerekként kéri apját, hogy bocsásson meg az ellene vétkező bátyjának, illetve akit ugyanúgy segítő szándék vezet később vállalatigazgatóként a munkásokkal való…