Urbán Balázs: Lázas ifjúság

Shakespeare: Sok hűhó semmiért – Nodar Dumbadze Professional Youth Theater Tbilisi Gyulán, a XV. Shakespeare Fesztiválon

Ezekkel a talányokkal, kérdésekkel, dilemmákkal a grúz bemutató keveset törődik. Dimitri Khvtisiashvili rendezése nem az egyes szereplők érzelmeit, hanem a fiatalok érzéseinek heves, nemigen kontrollált, sokszor önmaguk számára sem tisztázott kavargását ábrázolja.

Fritz Gergely: Gegszínház

Vízkereszt, de amúgy mindegy – Sztalker Csoport – Szentendrei Teátrum

A társulat nyári szabadtéri színházi idényre készült, legújabb előadása, a Vízkereszt, de amúgy mindegy művészi köntösbe bújtatott bulvárszínházi felfogást tükröz.

Komjáthy Zsuzsanna: A loop két oldala

2 in 1 kritika: Nagy Zoltán: Point of no return és Nagy Csilla: AMőBA – az örökké változó Egység

És olyan megközelítés is létezik, mely a táncot mint az örök ismétlés és visszatérés, újrajátszás allegóriáját bontja ki – úgy tűnik, ez utóbbi szemléletből indul ki két közelmúltbeli koreográfia, Nagy Zoltán Point of no return és Nagy Csilla AMőBa – az örökké változó Egység című előadása.

Új e-dráma: Miro Gavran: Felejtsd el Hollywoodot!

A fordítók, Varga Viktória és Varga Iván előszavával

Harminc évvel ezelőtt Miro Gavrant a megrázó drámái tették népszerűvé, napjainkban pedig világszerte többször fordulnak meg a színpadon humoros, férfi-női kapcsolatokról szóló, a mindennapi életből vett vígjátékai.

Jászay Tamás: Don Marketing

Molière: Don Juan - Szegedi Szabadtéri Játékok

Sok dinnyével, két mikrofonállvánnyal, parti homokkal és füstköddel nyílt újra két év szünet után az Újszegedi Szabadtéri Színpad.

Hajnal Márton: Kortársunk Kosztolányi

Miskolci Nemzeti Színház: Édes Anna (Városmajori Színházi Szemle)

Paradox módon Rusznyák Gábor közelebb jutott volna az Édes Annához, ha jobban eltávolodik tőle.

Halász Péter: hol vagy?

Schilling Árpád egyszer azt mondta, hogy amikor a színházi szakma ott feszengett Halász Péter önfelravatalozásán a Műcsarnokban, nem értve a gesztusban rejlő iróniát, na, akkor halt meg a magyar avantgárd.[1] Hová tűntek avantgárd hagyományaink? Elmentek a Squattal együtt New Yorkba? Rosszabb napokon úgy tűnik, igen. A József Attila Kör kerekasztal-beszélgetésén a Trafóban viszont hat fiatal…

Vida Virág: A koreográfus, aki az egész világot akarja

Jacob Jonas The Company (JJTC) / Los Angeles

A JJTC (Jacob Jonas The Company) művészeti vezetője és koreográfusa, Jacob Jonas, a közösségi média és a profitorientált marketing ágazatokban éppen olyan jól mozog, mint a kortárs tánc világában. Különböző projektjeiben szervesen kapcsolódik az internet, a közösségi média és a márkaépítés területéhez, olyan kreatív tartalmakat létrehozva, amelyek szabadon ötvözik a különféle műfajokat – elsősorban a…

Ölbei Lívia: Autonóm tempó

Czukor Balázs Szombathelyen

Miskin-habitus: jön, körülnéz, figyel, mindent fölbolygat, megváltoztat – aztán megy tovább.

Lengyel Lea: Látszó eltüntetettek

Tarr Béla Missing people című filmje egy szociális munkás szemével

…aktív vagy passzív móddal állunk-e szemben, azaz ők akartak eltűnni, vagy mi tüntetjük el őket; érezzük a hiányukat, vagy azt sem tudjuk, hogy nincsenek.