Kovács Natália: Párbeszéd egy hagyománnyal

Kurt Weill – Bertolt Brecht: Koldusopera – KRITIKA

…a szövegben kevés változtatásra volt szükség ahhoz, hogy a színre vitt karakterek mindennapjaink magyar valóságából ismert szereplőkké változzanak.

Kutszegi Csaba: Brecht, Borbély és a zenés-táncos amoralitás

Borbély Szilárd: Akár Akárki – KRITIKA

A szöveghez és a jelenséghez – jelenetről jelenetre – adekvát és egyedi megoldásokat kerestek, melynek eredményeként adekvát és egyedi előadás jött létre…

Szántó Judit: Minta fogyó értékkel

Mohácsi István és Mohácsi János: Buborékok – KRITIKA

Úgy érzi-e a két Mohácsi, hogy az ő stílusuk és technikájuk bármire ráhúzható? Palettájuk egyre változatosabb (és sekélyebb): de „kaposvári” sikert, amióta a kalandozások korát élik, még nem könyvelhettek el.

Szabó Zsuzsa: Bőbeszédű narratíva

Bulgakov: A Mester és Margarita – KRITIKA

Bármennyire is félreviszi a szerteágazó, sokszor felesleges kitérőket tevő mesélés az előadást, a rendező, Rusznyák Gábor sokféle ötletet tartogat, hogy életre hívja a történetet.

Kutszegi Csaba: A lelkeket, ne az államot!

Körhinta; Brand – Nemzeti Színház - KRITIKA

Nos, aki a Nemzeti Színházban örömét leli a Körhintában, az nemigen tudhat mit kezdeni a Branddal. És nem ideológiai tartalom különbözteti meg egymástól élesen a két előadást, hanem a minőségük, valamint a bennük rejlő színházfelfogás és szakértelem (illetve az utóbbi hiánya).

Turbuly Lilla: Álvilágok

Csiky Gergely: Ingyenélők - Nemzeti Színház – KRITIKA

Ebben a történetben szinte senki sem az, akinek látszik.

Kutszegi Csaba: Minden jó, ha jó a vége?

Misima Jukio: Krisztus születése - Csokonai Nemzeti Színház – KRITIKA

…az előadás számomra nem lehet hiteles, mert nem érint meg, nem hozzám, a mában élő emberhez szól korszerű eszközökkel, hanem a hitemre és az ideológiai együttérzésemre apellál.

Dráma: Falussy Lilla: Érzéki matematika

Színmű három felvonásban – DRÁMAMELLÉKLET

„Ez a nő tényleg szeret. Hallottál már ilyet? Tényleg engem szeret. Minden hülyeségemmel. Csak engem. És nagyon hűséges. Egyszer sem csalt meg.”

Csatádi Gábor: Bedeszkázva önmagunkba

Csoportkép oroszlán nélkül – KRITIKA

…ez az oroszlán nélküli csoportkép-abszurd éppen úgy és azáltal képes már-már az elviselhetetlenségig nőve működni, hogy a párbeszédmonológok egyben monológ párbeszédekként is funkcionálnak. Ez a fajta válasznélküli válaszreakció húzza széttöredezetté, mérföldnyi hosszúvá a jeleneteket.

Kutszegi Csaba: Hanem Kattrin

Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei – Katona József Színház - KRITIKA

Zsámbéki színháza igaz, őszinte, külvilágra érzékeny színház, és olyan embertelen, törtető világban, amelyikben már nincs helye színháznak, mi lenne jobb választás, mint egy Brecht-darab.