Gerold László: Szenvedély és szenvedés

Kosztolányi Dezső: Édes Anna – Szabadkai Népszínház - KRITIKA

…az előadás szövegkönyve a regény céltudatosan karcsúsított változata, számos részlet mellőzésével készült.

Antal Klaudia: A fácánokat lelövik

Pintér Béla: Fácántánc – KRITIKA

Pintér az igazgató, azaz a hatalom metaforájának a fácánt választja: egy olyan madarat, mely társaival csak addig képes békességében élni, míg úrrá nem lesz rajta a féltékenység.

Tarján Tamás: Átmenni a téren

Nádas Péter–Vidovszky László: Találkozás – KRITIKA

Eszenyi nem elégszik meg az előzmények szóbeli felidézésével. Változatos videotechnikai módozatokat alkalmazva benépesíti figurákkal a színteret, játékteret.

Kovács Natália: Sárgával kikövezve

STEREO Akt: WE HEAR YOU – HALLGATLAK! – KRITIKA

…a karakterekben úgy keverednek az előadók civil tulajdonságai a mesehősök jellemzőivel, hogy nem mindig eldönthető, melyik melyikükre igaz.

Proics Lilla: Te döntesz

A székelyudvarhelyi dráMa kortárs színházi találkozóról – KRITIKA

Az ötnapos program tíz előadásából négy nem volt rossz, négy jó volt, kettő meg olyan, amely után éjszaka nem tudtam aludni. Ez jó fesztiválmérleg.

Szántó Judit: Egy piknikus oszlopszent

Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon – Kamra - KRITIKA

Az Oszlopos Simeon a maga korában tartalmával számított forradalminak; ma sem csillogtat avantgárd vonásokat. A hagyományos dráma ma is rugalmasnak tetsző, tágítható-megújítható potenciáljával válik ki…

Turbuly Lilla: Kilépések

Textúra – Magyar Nemzeti Galéria - KRITIKA

Az „egy festmény – egy színész” felállásból következően monológokat hallhattunk, és a szövegek többsége a festményen szereplő figurát szólaltatta meg – mintha az kilépett volna a kép keretei közül.

Kolozsi László: Homárszuflé a cigányoknak

Kovács Márton – Mohácsi testvérek – Parti Nagy Lajos: Köd utánam – Örkény Színház - KRITIKA

A humoros epizódok némelyike túlburjánzik, felesleges hajtásai még nincsenek lenyírva, és ez a beköpés-, beszólás- és tréfaáradat annyira ellepi a darabot, hogy a fő történetszálat olykor nem is látni a dzsungelében.

Miklós Melánia: Mindennapi félelmeink

Oleg Presznyakov–Vlagyimir Presznyakov: Terrorizmus – Székesfehérvári Vörösmarty Színház - KRITIKA

Az előadás vándorlós koncepciója, azaz a két játéktér közötti váltogatás és a nézők sétáltatása ezzel szemben rendezői bizonytalanságról tanúskodik. Mintha Bagó nem hinné el, hogy az anyag e nélkül is elég érdekes.

E-könyv: Eörsi István a Színházban

Tíz éve ment el Eörsi István. E-könyvben gyűjtöttük össze a Színház folyóiratban publikált cikkeit. Kőrössi P. József személyes emlékeit idézi fel a barátról, pályatársról.