Hangosító – a Színház podcastje 19.

Fiatal alkotók - Mentes Júliával, Nagy Péter Istvánnal, Varga Ádámmal és Walters Lilivel Gócza Anita beszélgetett

Ezek a mai fiatalok… – vagy legalábbis négy közülük. Már nem teljesen kezdők, de még a pálya elején. „Kicsit olyan, mintha tényleg egy drog lenne ez az egész” – mondja Mentes Júlia, és ezzel a többiek is egyetértenek: Nagy Péter István, Varga Ádám és Walters Lili, akikkel Gócza Anita beszélgetett. 

Új e-dráma: Visky András: Pseudo-Augustinus: A sikerről

Egy Augustinus-apokrif Barabási Albert-Lászlónak

Visky András Pseudo-Augustinus-dialógusának első része az ÉS-ben jelent meg[1] Egy Augustinus-apokrif Barabási Albert-Lászlónak[2] alcímmel, melyet a szerző nemrégiben juttatott el hozzánk a folytatással, azaz két további, a jótékony sikerről szóló fejezettel együtt. Nagy örömünkre szolgál a drámatárunkban megjelentetni az így létrejött művet, mely reményeink szerint a Színház folyóirat 2019. decemberében megjelent számával, annak sikerről szóló…

Gabnai Katalin: Óh jaj, meg kell halni…

Akárki – moralitás egy órában, a szegedi Dóm téren – Szegedi Szabadtéri Játékok

Zsótér Sándor farmeres, piros dzsekis Akárki figurája nyúzott férfiember a teremtés közepén.

Papp Tímea: „De nehéz nekünk a mindenség”

Falunap – Független Színház

Megyünk föl és le, lépcsőn, füves és kitaposott sétányokon: csak az idő telik, mi érdemlegesen nem haladunk előre, valójában ugyanott járunk körbe-körbe. A színházi szituáció magyarországi Láposokon zajló folyamatokra, az ott élők kiúttalanságára tökéletesen rímel.

Varga Zsófia: Slow the fuck down!

A Segal Center karanténbeszélgetései 1.

A művészet feladata az újrakeretezés: új munkamodellek, életstratégiák felmutatása, új víziók megalkotása és átadása. Annak a megerősítése, hogy a valóságot millióféleképpen lehet megközelíteni, rengeteg láthatatlan rétege van.

Nem ambíció van bennem, hanem kalandvágy

Kerekes Viktóriával Szentgyörgyi Rita beszélgetett

A Bara Margit-típusú díva külső öntörvényű karaktert rejt. Szerepek helyett találkozásokban, kalandokban méri a színészi pálya értelmét. Az alkotás örömét éppúgy megtalálja kertek, belső terek átalakításában, mint a drámairodalom nőalakjainak a tolmácsolásában. A középkorú színésznők dilemmáin való töprengés helyett az elmúlt hónapokat lakások, kertek újjávarázsolásával töltötte.

Vagy de?

Szerkesztőségi sokkezes: válasz egy válaszcikkre

Alább következő sorainkkal Frenák Pál koreográfus lapunkhoz eljuttatott írására reagálunk, amelyben Nánay István A kritika és „kritikája” című cikkéhez szólt hozzá.

Frenák Pál: Az alkotó: védtelen

Reflexiók Nánay István A kritika és „kritikája” című írására

Ha a kölcsönös tiszteletlenség és csetepaté uralja el a művészet és a kritika kapcsolatát, az senkinek sem lesz inspiratív, építő közeg, és bárhogy alakuljon is a vita, a művész húzza a rövidebbet.

Érted, értem – Tompa Andrea színházi beszélgetései I.

Honnan tudod? (Hogy jó/rossz egy művészeti egyetem?)

2020. július 15-én a Színház folyóirat Facebook-oldalán került sor Tompa Andrea Érted, értem színházi beszélgetéssorozatának első adására, mely azzal foglalkozott, hogy honnan lehet tudni, mitől jó vagy rossz egy művészeti egyetem. A beszélgetést most a honlapunkon is megosztjuk olvasóinkkal.

Fritz Gergely: Színház és színház – Definíciós kísérletek az online színházról

Mi a színház (most)? 4.

„Egy képernyő nem egy színpad, az internet nem világszínház, és nem vagyunk benne mindannyian színészek.”[1] Ezzel a mondattal kezdődik Ulf Otto 2013-as, Internetauftritte[2] című kötete, amely a színház online térbe való konvertálásának lehetőségeivel foglalkozik.