Komjáthy Zsuzsanna: Önjáró gépezetek

2 in 1 kritika: Kulcsár Noémi Tellabor: Elfolyó idő és Inversedance: Ajtók kilincs nélkül

Az Elfolyó idő egy művészeti reflexív játékot, az Ajtók kilincs nélkül pedig egy történelmi traumafeldolgozást vesz alapul. De az érvényes kiindulás vajon érvényes előadást is szül automatikusan?

Jó kérdés: Mi a báb? Korosztály vagy műfaj?

A Színház folyóirat és a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata, 6. rész

…a felnőttek gyakran gondolják, hogy nem nekik szól a bábelőadás (…) – de amikor az előadás során felnőttként is részévé válnak a játéknak és a végére kap valamit a szívük, akkor talán még nagyobb hatása lesz az élménynek. Ezért is gondolok úgy magamra, hogy régen színész voltam, most pedig álruhás színész vagyok, aki meglepetésszerűen támad.

Fehér Anna: Qual und Witz

Friedrich Schiller: Ármány és szerelem – Pesti Magyar Színház

Nincsenek hangsúlyok, nincs intimitás, nemhogy szerelem; mindent elhadarnak, eldühöngnek, kiszalad a vér a folyton imára kulcsolt, égnek emelt kezükből, és vége.

Kovács Dezső: Mókusmező

Spiró György: Széljegy – Katona József Színház, Kamra

Mókusmező az álmok netovábbja. Zöld sziget, közel a városhoz, ide vágyódik a műszaki fordító nő nevelt fiával, a városi dzsungelből. Ám az álmoknak ára van, nem is akármilyen.

Puskás Panni: Menekülési útvonal

A piszkosak – A Karinthy Színház és a Nézőművészeti Kft. közös előadása

A valóságban sérülékenyek és kiszolgáltatottak vagyunk. Nem úgy, mint a mesében, ott azok lehetünk, akik lenni akarunk.

A független létezésnek ára van

Pass Andreával Gócza Anita beszélgetett

Pass Andrea előadásait receptre kellene felírni: az egyiket a kamaszoknak, a másikat gyakorló szülőknek. De könnyű szórakozásra ne számítson senki, az író-rendező sokat csiszolt dialógusai akkor is fájnak, ha közben nevetünk.

Új e-dráma: Carlo Goldoni–Kiss Csaba: Házasság Palermóban

A fordító, Magyarósi Gizella előszavával

Kiss Csaba ismeri a szabályokat, és azt is tudja, hogyan szegje meg őket.

Turbuly Lilla: A drámaiatlan létezés drámája

Thornton Wilder: A mi kis városunk – Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros

Érvényes megközelítés lehet ez is, hogy nem aktualizálnak, hiszen a darab éppen az időtől és helytől független emberi történéseket állítja középpontba.

Nánay István: Csontmező

Thomas Bernhard: Vaterland – Forte Társulat / Trafó

Színházi látásmódjuk, stílusuk és gondolkodásmódjuk sokban rokonítható, így csak idő kérdése volt, hogy Horváth Csaba rátaláljon Bernhardra és szövegeinek érvényes megközelítésére.

Jó kérdés: Milyen a sérült színház?

A Színház folyóirat és a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata, 5. rész

…a legtöbb Shakespeare-hősnek van valami fogyatékossága vagy egy nem látható problémája. Ez utóbbiakat megfordíthatnánk, úgy, hogy a testükön válna láthatóvá a problémájuk, és a szellemük lenne hibátlan. Amikor majd egyszer ezzel tudok a színpadon foglalkozni, akkor nem a sérültségemről fog szólni az előadásom. És ha ez sikerül, akkor ezzel az adottsággal is meg tudok bűvölni…