Akikről nem beszélünk: megszólalnak azok, akik idén nem szavaztak a kritikusok díjára

Ankét

Kedves Olvasók, mint bizonyára tudják, szeptember 21-én adtuk át a kritikusdíjakat. Az eredményeket (vagyis minden kritikus összes szavazatát és az indoklásokat) az októberi lapszámunkban publikáljuk. Idén először megszólaltattuk azokat a kollégákat is, akik évről évre nem tudnak élni szavazati jogukkal: Tompa Andrea szólalt meg először, és lehetővé tettük, hogy a Színházi Kritikusok Céhe tagjai közül…

Megenni, felfalni, behabzsolni

Salamon Eszterrel Králl Csaba beszélgetett

Nem volt betervezve, hogy elmegyek Magyarországról. Bizonyos szempontból persze nem találtam a helyem, és az akkori hazai táncélettel szemben is nagyon kritikus voltam, de még nem értem meg arra, hogy koreográfusként boldoguljak. Itthon semmi olyat nem találtam, amihez kapcsolódni tudtam volna. De tényleg semmit. Nihil és depresszió lett úrrá rajtam, legszívesebben abbahagytam volna a táncot.

A Színikritikusok díja 2015/2016

Kritikai reflexiók a díjazottakról

Ekkor csoda születik. Szétválaszthatatlanul eggyé válik színház és élet.

Érdemes lenne megpróbálni ezt a párbeszédet…

Veiszer Alindával, a 2016-os POSzT szakmai beszélgetéseinek vezetőjével Rádai Andrea beszélgetett

…van a szakmán belül egy komoly konfliktus, miközben arról kellene beszélni, hogy a POSzT mitől XXI. századi. Vagy a magyar színház mitől XXI. századi. Merthogy erre most nagyon nehéz válaszolni.

Tompa Andrea: Miért nem szavazok már a Színikritikusok Díjára

Avagy hanyatlásom története

Abba a csapdába, hogy most magyarázkodjam, magam csaltam magunkat, amikor szerkesztőként kitaláltuk, hogy meghívjuk kritikuskollégáinkat, mondják el, miért nem élnek szavazati jogukkal. Októberi lapszámunk régóta közli a kritikusdíj eredményeit, az egyes kritikusok szavazatait, indoklásait, s most lám, a nem szavazóknak is teret nyitunk.

Lénárt András: Vacogó menyasszony

Kányádi Sándor: Kétszemélyes tragédia, Zelei Miklós: Zoltán újratemetve – Beregszászi Színház, Zsámbéki Színházi Bázis

Hagyományok csaptak össze, a szívós, konok, népi, paraszti, római katolikus és magyar a lehengerlő, erős, diktatórikus kommunizmus ellenében. A nézők persze tudják – Ukrajna egyenlő háború, atomkatasztrófa, maffia -, hogy lose-lose lesz ebből. A birodalmi Szovjetuniónak annyi – de ez nem a magyar falvakon múlott –, és a kisközösségi összefogásnak is lőttek.

Sághy Erna: Hogyan tovább előadóművészeti pályázati rendszer?

Összefoglaló az MMA szakmai konferenciájáról

„Párbeszéd a magyar színház jövőjéről” címmel augusztus 26-án harmadik alkalommal rendezett előadóművészeti szakmai konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia, ezúttal a kecskeméti Katona József Színházzal együttműködésben, az országos színházi évadnyitó felvezető programjaként, ahol az egyik szekcióban az előadó-művészeti pályázati rendszer továbbgondolása volt a téma. Fény derült egy eddig lappangó pályázati lehetőségre is.

Fekete Ádám: Köszönés Mocsár Zsófinak (1991-2016)

Még most is nehéz belegondolni. Belebújni a gondolatba, hogy volt neki halálhíre. Nem napsütéses délutánja volt, porcelánhattyúja, bélelt nagykabátja…

Új e-dráma: Ahogy tetszik – Závada Péter és a Katona előadásának szövegváltozata

Závada Péter előszava egy Ahogy tetszik-parafrázishoz

Kifejezetten érdekesnek tartom, és erre a dráma átírása során jöttem rá, hogy a mai magyar slam poetry formanyelve és a shakespeare-i szöveghagyomány között milyen sok hasonlóság látszik.

Kolozsi László: Langyos eső

Ének az esőben – Szegedi Szabadtéri Játékok

Ez a szerelem langyos. Akárcsak a színpadra folyó, a színpadot beterítő mű-eső.