Papp Tímea: Színház, szerelem

Csak színház és más semmi 2. évad

…a színház természeténél fogva kétségkívül több lehetőséget ad a bonyodalmakhoz, mint teszem azt egy autógyár automatizált hegesztőüzeme. Ám ha csak kulisszaként szolgál a szerelmi ügyletekhez, ha jórészt az adott funkcióra alkalmatlanok dolgoznak benne, még az idei évad csökkentett rosszindulat-faktorával is dehonesztáló a színházról mutatott kép.

Török Ákos: Nem semmi!

Nagy büdös semmibe – TÁP Színház, HK Produkció

Talán túlzás lenne azt állítani, hogy a halál adja az élet értelmét, de annyit azért megkockáztatnék, hogy a halálunk tudata nélkül kevésbé forszíroznánk a tennivalóinkat. Márpedig a Nagy büdös semmibe nem másról szól, mint az élet értelmetlenségéről, akarom mondani, értelméről.

Jászay Tamás: Messiás az arénában

Székely Csaba: PASSIO XXI / Papp László Sportaréna

A mamahotelből kiszabadult laza csávó elég jó dumát lök ahhoz, hogy komoly fanklub kövesse. Attól tartok, rólunk árulkodik, hogy ide most ilyen messiás jutott.

Karsai György: Utazás Kínába, ebbe a távoli, de mégis oly ismerős országba

Ya-Chu Cowhig: A tökéletes boldogság világa - Katona Kamra

A tökéletes boldogság világával eljutottunk a Mao-féle kommunista diktatúra józan ésszel már-már felfoghatatlan embertelenségeinek világába, s az azt követő, semmivel sem élhetőbb Kínába, egészen napjainkig.

Puskás Panni: Malkovich, Malkovich, Malkovich…

Just Call Me God. A diktátor utolsó beszéde – Müpa

A magam részéről nem azért mentem a Művészetek Palotájába április 4-én, hogy valami mély és sokrétű művészi élményben legyen részem, hanem látni akartam John Malkovichot. Ebben a tekintetben kétség sem fér hozzá, hogy sikerrel jártam.

Tarján Tamás: Mindig van valami

Hajdu Szabolcs: Kálmán nap – Látókép Ensemble

Ez a szomorú, egyben töprengő fintorokra késztető, lefojtottan poénos középnemzedéki látlelet, kudarc-tragikomédia sikerre van ítélve.

Bálint Orsolya: Násztánc és korhatáros Disney

2 in 1 kritika: Feledi Project: Menyegző és Kulcsár Noémi Tellabor: Lolita

Gyakran ér az a tudathasadásos élmény, hogy olyan kortárs, ráadásul fiatal alkotókat látok, akik nem a ma táncnyelvén, s nem is eredeti, saját hangjukon szólnak, ennek tetejébe lejárt szavatosságú üzeneteket közvetítenek.

Rádai Andrea: Néma marad

Szívszakadtig – Pintér Béla és Társulata – Szkéné Színház

A Szívszakadtigban egyszerre van valami bulváros sekélység és a társulattól szokatlan irányban terjedő mélység; valami izgága eszeveszettség és részletgazdag bíbelődés.

Nincsenek megfelelési pontok

Kovács Dezső POSZT-válogatóval Marton Éva beszélgetett

Néhány napja derült ki a 2017-es POSzT versenyprogramja. A két válogató, Kovács Dezső kritikus és Árkosi Árpád rendező a 2016. március 1. és 2017. március 5. között bemutatott, magyar nyelvű színházi premierek közül választott ki 14 előadást. Marton Éva a POSzT-tal és a másik válogatóval való együttműködés részleteiről, a válogatás szempontjairól kérdezte Kovács Dezsőt.

Papp Tímea: Elsüllyedt álmok

Moritz Rinke: Vineta Köztársaság, A. P. Csehov: Ivanov – Weöres Sándor Színház, Szombathely

Üzemi hőmérsékletünkre nem tudjuk felfűteni magunkat, aki segítene, azt elüldözzük. Nem játszunk és nem játszunk rá. Némán, befelé nyüszítünk. Dehogy spleen ez.