Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Ascher Tamás

Schuller Gabriella: Hogyan hat?

Párhuzamos hatásesztétikák a kortárs magyar színházban

A szubjektumra és valóságra vonatkozó nézetek átalakulása többek között a színészi test színpadi használatának megújítását is maga után vonta.

Hermann Zoltán: Családi mesék

József és testvérei – Örkény Színház

Ascherék bátorsága – a düsseldorfi előadáshoz hasonlóan – abban mutatkozik meg, hogy a tetralógia elbeszélés-központúságának alá merték rendelni a színpadi hatásokat. Az Örkény Színház előadása igazából nem színház, hanem a legközvetlenebb történetmesélés, a mesemondás bűvölete pedig mindvégig, a három részen és az ötórás játékidőn keresztül is kitart.

Gáspár Ildikó: A mélység szélén ül a gyermek?

Néhány gondolat a József és testvérei adaptációjáról

A legfontosabb kérdésnek azt éreztem, hogy vajon a mélység szélén ül-e a gyermek? Egy katasztrófa előtt állunk-e megint – mint ahogyan ezt Mann már érzékelhette 1925-ben, amikor belefogott a regény megírásába –, „visszazuhanunk-e az emberré válás előtti létbe”, mint Jákob fiai, amikor fogukkal szaggatták le a csillogó ruhát testvérükről, Józsefről?

Tarján Tamás: Gömb és korong

Thomas Mann: József és testvérei – Örkény Színház

Mégsem a „nagymítosz” köti le figyelmünket, hanem a cserepei. A kérdések sora: „miről szól” ez a premier? Mi a „főgondolata”? Isten? Az „istenkitalálás”? Az áldás fontossága? A szeretet mindenhatósága? Egyén, család, nemzetség, nép, ország, kontinens egymásra utaltsága?

Karsai György: …és az élet megy tovább

Molière: A nők iskolája – Katona József Színház – A cikk végén kommentlánc Schuller Gabriellával

…fontos kérdés, hogy mit tud számunkra itt és most ez az előadás elmondani. Míg az említett Vitez-előadás a nemek hierarchikus viszonyának kritikáját adja, és Natascha Kampusch felemlegetésével a pesti előadás színlapja is ebbe az irányba mutat, Ascher rendezése a komikum kidomborításával elveti egy ilyen olvasat lehetőségét.

Szántó Judit: Eladó az egész világ

Pinokkió - Katona József Színház - KRITIKA

A klasszikus mese épp csak ízléssel aktualizálva kel életre.

Stuber Andrea: A felebaráti szeretetet mindig folyamatban kell tartani

A szerző újra megnézte a csaknem húsz éve repertoáron lévő, kamrabeli Elnöknőket

  Mert bárkit elfoghat olyan érzés, hogy a hazája kicsit hasonlít egy eldugult vécésorhoz…

Nánay István: Jövőtlenség

Csehov: Sirály, Katona József Színház - Többhangú kritika

Az előadás a szereplőkben lejátszódó belső folyamatok egy-egy erős pillanatba sűrítésének láncolata.

Urbán Balázs: Régi és új formák

A.P. Csehov: Sirály – Katona József Színház - KRITIKA

…nem (…) az egyes ars poeticák felsőbbrendűségről szól, hanem az életre, a boldogságra való képességről vagy képtelenségről…

Stuber Andrea: Ciconia nigra

Ascher Tamás bochumi Cseresznyéskertjéről

Ascher a sokszereplős Csehov-drámák polifóniáját rezignált érzékenységgel, egyszerre búsítón és nevettetőn ábrázolja. A reménytelenségünkkel mulattat.