Címkefelhő

Archive of posts published in the tag: Átrium Film-Színház

Czenkli Dorka: Nem zár be, csak átalakul

Szeptembertől a Kultúrbrigád vezeti az Átriumot

Szórakoztató magánszínházként működik tovább az Átrium, de társadalmilag érzékeny és fontos előadásokat tűz műsorára. Alföldi Róbert két előadást is rendez, Bodó Viktor jövőre csak itt dolgozik magyarországi színházban, Horgas Ádám Orwell 1984-ét viszi színre Bereczki Zoltánnal a főszerepben, Pass Andrea társadalmi aktivitásra buzdítja majd a fiatalokat, de lesz kiállítótér, Semmi konferencia és tévéműsor is a…

A határok feszegetése nélkül nincs értelme a színházcsinálásnak

Magács Lászlóval, az Átrium vezetőjével Hamvay Péter beszélgetett

Magács László igazgató beszél a színház tulajdonosával való vitáiról, esetleges távozása is szóba kerül, miközben elmeséli, hogyan vált egy elhagyott moziból mára trendi hellyé az Átrium Film-Színház. „Bármi történik, engem egy dolog érdekel: a színházcsinálás, és ahogy eddig is, úgy a jövőben is megtalálom a módját” – mondja a rendező, színházigazgató.

Urbán Balázs: Pipa, nem pipa

Cájtsükk, avagy a bizonytalanok – k2 Színház - Átrium-Film Színház

Az előadás az önnön létére való rákérdezés álnaiv és többszörösen idézőjelbe tett gesztusával indul (…), de a játék során a kérdés minden irónia és önirónia ellenére is fokozatosan komollyá válik.

Antal Klaudia: Játék tét nélkül

Terminal Workhouse: Bábelna – Keleti nyitás / Átrium Film-Színház

Minden elhangzott szó egyszerűen visszafordítható társadalmi valóságunk politikai diskurzusába – anélkül, hogy bármit is megkérdőjelezne.

Tarján Tamás: Abrakada

Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – A Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház közös produkciója

Alföldi Róbert beszédkultúrája az utasítás-zuhatag, sorozatlövő intézkedés alig meg-megszakított folyamatában a tempó mellett az értelmezéshez is kiválóan elegendő. Míg világfivá alakítja és alakíttatja Fusst, Valakivé beszéli a senkit, szavaiban a döntések kommentárja, az előre gondolkodás logikája és mocsara ugyancsak megszólal.

Urbán Balázs: A mesén túl

Csongor és Tünde – Nemzeti Színház; Kerengők – Átrium Film-Színház

Vidnyánszky rendezése viszont kétségtelenül egy határozott és kiforrott rendezői színházeszmény lenyomata. (…) Szabó Borbála darabjának erénye viszont, hogy felkínál egy lehetőséget, amely dramaturgiai, illetve formai, stiláris szempontból érdekesebbé, egyedibbé tehetné az előadást.

Artner Szilvia: A monumentális művek kora

2 in 1 kritika: a Pécsi Balett Faust, az elkárhozott és a Nagyvárad Táncegyüttes – Közép-Európa Táncszínház Stabat Mater című előadásáról

Foglalkozzunk a puszta esztétikával és a politikai zsinórpadlás helyett nézzünk be a világot jelentő táncszínpadra is, hogy mi van ott. Mi lenne? Diadalmenet. De részletezem azért.

Schuller Gabriella: „Szültél volna követ”

Pintér Béla Parasztoperája - újranéző

…2002 óta jelentősen megnövekedett népszerűsége miatt jóval szélesebb réteg van nézőként jelen, mint egykor…

Szemerédi Fanni: A Tünde-sztori

Így látta a cikk szerzője a Kerengők (Csongor, Tünde) című előadást (Szabó Borbála) az Átrium Film-Színházban

Hideg a világ. Ketten végül mégis találkoznak, és egymásra tudnak kapcsolódni – és ez a kapcsolódás nem cukormáz-habos, hanem nagyon is munkás dolog.

Nánay István: Lehangoló kép jelenről-jövőről

Eugene Ionesco: Makbett – KRITIKA - Átrium

Narancssárga díszlet, mai ruhák, piros-fehér-zöld zászlócska, ismerős szónoklatok – leplezetlenül ma és itt, hazánkban játszódik Alföldi rendezése.