Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Avignoni Fesztivál

Ingrid Keresztes és Gerzsenyi Bea: Tragédia és komédia. Antikvitás és klasszicizmus Avignonban

3in1 kritika: Seneca: Thyestes, Racine: Iphigenia, Molière: Tartuffe - Festival d’Avignon

A nagy klasszikusok, mint Seneca, Racine vagy Molière előkelő helyen szerepeltek Avignonban. Darabjaik fénykorukat élik, lenyűgözve mind a közönséget, mind az alkotókat. A jól ismert tragédiák adaptálása kettős kihívást jelent a rendezők számára, ha egyrészt be akarják mutatni a tragédia monstruozitását, másrészt ha be akarnak indítani valamit az arisztotelészi katarzisból, amely színházi életenergiaként hatol be…

Ingrid Keresztes és Gerzsenyi Bea: Félelem és reszketés

2in1 kritika: A nagy oklahomai színház (Franz Kafka nyomán) - Madeleine Louarn és Jean-François Auguste és Az újrajátszás - Színháztörténet (I) – Milo Rau / Festival d’Avignon

A 72. Avignoni Fesztiválon két erős és katartikus előadás nem megszokott módon boncolgatja a világhoz és egymáshoz való viszonyunkat. Madeleine Louarn és Jean-François Auguste értelmi fogyatékosokkal színre vitt adaptációja képmutató társadalmunk tettetett részvételét vizsgálja az egyén nyugtalanító idegenségének kafkai légkörében, míg Milo Rau egy gyilkosságot feldolgozó radikális előadása a színházi mimézisre és a pusztítás banalitására…

P. Müller Péter: Színház és politika interferenciái 1968 néhány eseményében II.

Az alkalmanként négy-öt óra időtartamú előadás igen nagy mértékben a közönség közreműködésére épült, a paradicsomba vezető létrán rítusok, víziók, akciók vittek feljebb és feljebb. A létrafokokon való előrejutás „között” a nézőknek lehetőségük nyílt a bekapcsolódásra, cselekvésre, véleménymondásra. Az előadásban sok volt a tömegjelenet, a meztelenség, a vitatkozás, és a produkció időként letartóztatásokba torkollott, mivel az…