Tag Archives

Archive of posts published in the tag: bábszínház

Gabnai Katalin: Hol boldogok a tárgyak

Homérosz - Tóth Réka Ágnes: Odüsszeusz bolyongásai - A Stúdió K bábos kalandjátéka iskolásoknak

…nemcsak a bábművészet magas szintű technikai kunsztjai érvényesülnek, hanem a babázás boldogsága is megéled a két részes, ötletekben és lélekben gazdag produkcióban, az elsősorban Németh Ilonának, a látványt tervező s a bábokat megalkotó rendezőnek köszönhető.

Lány vagy fiú a rút kiskacsa?

Egy felnőttelőadás, a Sade márki 120 napja kapcsán hangzott el az az állítás, hogy „a kortárs magyar bábszínház érzékenyen reagál a társadalmi nemekkel kapcsolatosan az elmúlt években megfogalmazott kérdésekre, mindezt pedig egy sajátos formanyelvvel teszi”.[1] Igaz-e ez 3–10 éveseknek szóló gyerekelőadások esetében is? GIMESI DÓRA író-dramaturggal, KOCSIS ROZIval, a Vaskakas Bábszínház igazgató-rendező-színészével és RÁDAI ANDREA…

Jó kérdés: Mi a báb? Korosztály vagy műfaj?

A Színház folyóirat és a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata, 6. rész

…a felnőttek gyakran gondolják, hogy nem nekik szól a bábelőadás (…) – de amikor az előadás során felnőttként is részévé válnak a játéknak és a végére kap valamit a szívük, akkor talán még nagyobb hatása lesz az élménynek. Ezért is gondolok úgy magamra, hogy régen színész voltam, most pedig álruhás színész vagyok, aki meglepetésszerűen támad.

Nagy Viktória Éva: Mátravölgyi Ákos kapukon át tekintve

Bábrendezők a tervezőikről

Pár nappal közös, rendhagyó bemutatónk után – a debreceni MODEM, Billentyűk című kiállítására készítettünk a tárlathoz és Blattner életéhez szorosan kapcsolódó színházi előadást – írok Mátravölgyi Ákosról. Ákos szögletes szivárvány kapukat álmodott a térbe. A kapuk egyre kisebbek és kisebbek, végül egy elasztikus, vetíthető anyaggal bevont kockába futnak. Gondolataimat ezekhez a kapukhoz kapcsolom.

A vizualitás mint lényeg

Rendezők tervezőikről

A báb olyan műfaj, amelyben fokozott mértékben igaz, hogy tervező és rendező munkája szimbiotikus: a rendező gondolkodása elválaszthatatlan a báb tervezői kivitelezésétől, képességeitől. Hogy mi az, amit csak képi formában, tehát szöveg nélkül érdemes elmondani, és mi ennek a leghatékonyabb módja. Talán ezért adja végül rendezésre a fejét sok tervező. Rendezőket kérdeztünk kedves tervezőikről, arról,…

Határátlépők

Nánay István páros interjúja Fabók Mariann-nal és Bercsényi Péterrel

Mindketten 2008-ban végeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Fabók Mariann a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, ahonnan hat év után kilépett, azóta saját bábszínházával járja az országot. Bercsényi Péter a Budapest Bábszínházban töltött hét évad után szabadúszó lett, és számos, elsősorban független társulatnál játszik.

Hutvágner Éva: Animáció vagy báb?

Formák és tendenciák

A bábszínház, sőt a bábművészet elméletének történetébe kell alámerülnünk, ha arra a kérdésre keresünk választ, miért is magától értetődő bábszínház és „élő” színház különállása, mi több, szembenállása a köznyelv, a kritikai diskurzus vagy akár az intézménystruktúra számára.

Gimesi Dóra: Mozgatók és mozgatottak

Avagy alapvetések és példák középhaladó bábszínházi nézőknek

A választott bábtechnika a munka kezdetétől hatással van a szövegkezelésre, a dramaturgiára és az értelmezésre, ezért ideális esetben a rendező, a tervező és az író az ötlet megszületésétől kezdve szorosan együttműködik.

Czenkli Dorka: A radar alatt

Kis magyar bábszínházi látkép

Összetett, folyton alakuló a magyar bábszínházi közeg, amely talán épp jelenleg megy nagy változásokon keresztül. Megújul a műfaj, és miközben a szakma egyre nagyobb figyelmet igényel, csak az a kérdés, megkapja-e.

Nálatok meg lehet csinálni, nálunk nem

Kolozsi Angélával, Kuthy Ágnessel, Tengely Gáborral és Veres Andrással Papp Tímea beszélgetett

Négy alkotó, akiknek jelentős szerepe volt a magyar bábművészet 2000-es években zajló megújításában. Kinőtték a „fiatal tehetség” skatulyát, ők ma a derékhad és a mainstream: bábszínházak arculatát, művészi irányát határozzák meg, dolgoznak szerte az országban, tanítanak. Máshonnan indult pályáik íve közel párhuzamos, útjaik időnként metszik egymást. Egyszerre gyakorlatiasak, realisták, reménykedők, de hurráoptimizmus nincs bennük.