Tag Archives

Archive of posts published in the tag: balett

Megyeri Léna: Quasimodo és a többiek

Tütük, trikók, tánccipők – jelenetek divat és tánc több évszázados kapcsolatából

Minden tánckedvelő néző számára nyilvánvaló, hogy a ruházatnak, a kosztümöknek kiemelt jelentőségük van egy táncelőadásban, de a tánc és a divat kapcsolata ennél sokkal összetettebb. Két olyan művészeti ágról van szó, amely a testet helyezi a középpontba, és amely elsődlegesen vizuális ingerekkel hat, logikus tehát, hogy történetük és fejlődésük szorosan összefonódik már évszázadok óta. Ennek…

Fuchs Lívia: Londoni pillanatképek


Warning: count(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /www/szinhaznet_wp/wp-content/themes/afford-child/loop.php on line 30

Néhány nap kevés ahhoz, hogy egy sokrétű tánckultúráról bármilyen állítást megfogalmazzunk. Ám ha e rövid idő alatt sikerül három ikonikus tánchelyszínen járni, s ott mindenütt a mai negyvenes középgeneráció darabjaival találkozni, talán mégis kirajzolható egy vázlatos kép arról, hogyan is értelmezik ma Londonban a kortárs táncot.

Halász Tamás: Változatok feltámasztásra

Nemzetközi példák és tapasztalatok

A mozgó testekkel térbe írt műalkotások, azaz a tánckoreográfiák megőrzésére, újjáépítésére, fennmaradására az elmúlt évszázadok során a legkülönbözőbb mértékben volt igény, szükség és lehetőség és alkotói szándék. A „konzerválásra” ez utóbbiaktól függően több kifejezés született: felújítás, átdolgozás, új betanulás, rekonstrukció – a szavak konkrét jelentése világos, ám az általuk jelölt értelmezési tartományok közti határok nem…

A táncosok nem LEGO-kockák

Beszélgetés Alonzo Kinggel, az A. K. Lines Ballet alapító koreográfusával

Alonzo King társulatát éppen húsz évvel ezelőtt láttam otthonában, San Franciscóban, a MOCA komplexumában. Idén novemberben, fennállásuk harmincötödik évfordulóján, túl egy európai turnén (amelynek egyik állomása hét hónappal ezelőtt Budapest volt[1]), Los Angelesben léptek fel a Beverly Hills-i Wallis Annenberg Center for the Performing Artsban. Alonzo King az elmúlt évtizedekben a maga útját járta, nem…

Simon-Hatala Boglárka: Kútmérgezők

A toxikus vezetők által okozott károk a táncművészetben

Mivel a művészeti alkotások tekintetében nincs standardizálható minőségi kritériumrendszer, a színházban zajló munkafolyamatok értékelése az eredményesség szempontjából teljesen szubjektív. A siker definíciója viszont általában nélkülözi a munkafolyamatokban részt vevő előadóművészek jólétének, testi és lelki egészségének a számításba vételét.

Kiszakadni az akolból


Warning: count(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /www/szinhaznet_wp/wp-content/themes/afford-child/loop.php on line 30

Székely Kriszta rendező balett-táncosnak indult, vonzotta a filmkészítés, majd egy nagyobb kanyar után színházi rendezőnek jelentkezett. Török-Illyés Orsolya családilag a színházhoz kötődött. Filmszerepeivel vált ismertté. Hajdu Szabolcs egyik filmjében rendezőt alakított. Kriszta eddigi egyetlen színházi szerepében operatőrt. Színpadról, filmről, női szerepekről SZÉKELY KRISZTA rendezővel és TÖRÖK-ILLYÉS ORSOLYA színésszel MARTON ÉVA beszélgetett.

Lebutított klasszikusok

Prózaadaptációk balettszínpadon * Fuchs Lívia, Horeczky Krisztina és Králl Csaba levelezése

Béjart-nak a balettet forradalmian megújító dramaturgiai megoldásokat hozó totális táncszínházi művei rég eltűntek a színpadokról, ám gondolatai mit sem veszítettek érvényességükből – bár mintha a magyar balettélet valahol e béjart-i újító eszmék előtt tartana, hiszen nálunk a XXI. században is közismert irodalmi vagy mitológiai történetek uralják a repertoárt A vágy villamosától a Rómeó és Júliáig,…

Maul Ágnes: A balett színe és fonákja

Dance Theatre of Harlem: Színpompás Harlem – Müpa

Arthur Mitchell, akinek feketeként elsőként sikerült neves amerikai balett-társulatnál vezető táncossá felküzdenie magát, 1968. április 4-én éppen Brazíliába készül, hogy az amerikai kormány felkérésére ott alapítson balettiskolát, ám megtudja, hogy Martin Luther Kinget megölték. És Brazília helyett hazaindul. Mert otthon van feladata.

Horeczky Krisztina: Bőrre megy ‒ diszkrimináció és rasszizmus a balettben

Arthur Mitchelltől Misty Copelandig

Társadalmi, történelmi és kulturális okokból is magától értetődő, hogy a főként a színes bőrű (balett-)táncosnőket[4] érintő diszkrimináció elsősorban az USA, nem annyira Európa tánc- és balettéletének jellemzője.

Simon-Hatala Boglárka: Elszerződik vagy marad, de hallgat

Zaklatás és transzparenciadeficit a tánc világában

Jelenleg a pszichológia legtöbb irányzata azt vallja, hogy a szexuális zaklatás és a szexuális erőszak elsősorban a hatalommal való visszaélés különböző formáinak tekinthetők.[1] Ha a táncművészetet szociális közegként vizsgáljuk, akkor több olyan sajátosságot figyelhetünk meg, amelyek hozzájárulnak a zaklatás és az erőszak fokozott jelenlétéhez, kumulálják azt, növelik a látenciát, és csökkentik az ellenük való fellépés…