Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Bánk bán

Urbán Balázs – Perényi Balázs: Áll a vadászat

Katona József: Bánk bán – Kamra

Tarnóczi Jakab konzekvensen olvassa a szöveget, nem lúgozza ki a jelentését (nem alakítja például politikai pamfletté az előadást), sőt, az Ottó-Melinda viszonyt leszámítva még csak radikálisan új megvilágításba sem helyezi a történéseket, legfeljebb a pátoszt, illetve az üres értelmezési sablonokat hagyja el. Ám az olvasatot változatos, a Bánk bán játékkonvencióitól élesen eltérő rendezői eljárások valósítják…

Varga Zsófia: Lévnyalók és szúnyogok

Dramaturgi jegyzetek a Katona József Színház Bánk bánjához

Katona József 1819-ben született, eleinte tökéletesen visszhangtalan és sikertelen sorsú darabjára, a Bánk bánra valamikor az 1840-es évek elején kezdték ráaggatni a „nemzeti” jelzőt.

Németh Fruzsina Lilla: Haragos és vigyorgó fejek

Katona/Fabacsovics: A Bánk bán per – TRIP / Első Magyar Karantén-színház

Ezzel a keretezéssel és szemléletmóddal az alkotók nem a cselekményen belül akarnak újdonságot felfedezni, hanem kívülállóként, a közönséggel együtt akarják megfejteni az eseményeket.

Fritz Gergely: Vadászkastély és mókasziget

2 in 1 kritika: Bánk bán és Vízkereszt Tarnóczi Jakab rendezésében

…a fiatal alkotóknak el kell fogadni a klasszikusokra épülő és azokat receptszerűen újrajátszó hazai színház struktúráját, s maximum ezen belül marad tere a kísérletező kedvnek.

Újrafordítani a nemzeti drámát: szimpatikus tett vagy szentségtörés?

Megjelent Nádasdy Ádám Bánk bán-újrafordítása. Bár Illyés Gyula átigazításában ismerünk már egy korábbi változatot, mégsem volt hosszú ideje példa arra, hogy valaki átültesse kortárs nyelvre Katona József híresen irodalmias sorait. Körkérdésünkben Spiró György írót és Szarka Eszter magyartanárt kérdeztük Nádasdy fordításáról, Andrew Haydon brit bloggert pedig arról, mi a helyzet az angolok „Bánk bánjaival”, Shakespeare…

Hermann Zoltán: Mellékszál

Bánk bán az Erkel Színházban és a Nemzeti Színházban

Okkal feltételezi a filológia, hogy kétszáz éve éppen ilyentájt, 1817 őszén Katona József – Bárány Boldizsár Rosta című kéziratos dramaturgiai bírálatát paragrafusról paragrafusra hűen követve – már javában dolgozott a Bánk bán két évvel korábbi „első kidolgozásának” átírásán. Talán a véletlen különös iróniaérzéke, hogy Vidnyánszky Attila két új Bánk bán-bemutatója a Bárány Boldizsár-féle kritika –…

Herczog Noémi: Egyenlő felek – Interakció színpad és nézőtér között a kortárs magyar gyerekszínházban

9. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle, Marczibányi Téri Művelődési Központ – 2017. október 9-15.

Hogy egy előadó komolyan veszi-e közönségét, az már az első gesztusokból kiderül, nem kell hozzá explicit kérdéseket föltenni.

Karsai György: „Gertrúd, takarodj!”

Beavató színházi Bánk bán a József Attila Színházban

Két fő veszély leselkedik a beavató színházi előadásra: az egyik, ha túlságosan „lazára veszi” a kiszemelt klasszikust, s teleszórja mai kiszólásokkal, cinkos aktualizálásokkal, megpróbál folyamatosan és mindenáron „összekacsintani” a nézőtéren ülő kamaszokkal. A másik veszély a „lecke felmondása”…

Gerold László: „Ó, te szép nevű magyar – magyar?”

Az újvidéki Bánk bánról

Az előadás elsősorban a mű mai vonatkozásai iránt fogékony nézők elvárásait igazolta vissza, akik készek elfogadni, hogy a Bánk bán akár ürügyül is szolgálhat egy mai politikai színházi produkcióhoz.