Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Belvárosi Színház

Zappe László: A hang testet ölt

A hullaégető Gálvölgyi Jánostól

Gálvölgyi sok évtizede röhögteti a nemzetet, nem is mindig a legnemesebb eszközökkel, miközben olykor megpróbálkozik azzal, hogy kibújjon ebből a műfaji ketrecből, igazi, komoly-mély színészként is megmutatkozzék.

Deczki Sarolta: A Berlini tértől a Lenin körútig

Dés Mihály: Pesti Barokk - Orlai Produkció (r. Göttinger Pál)

Röpködnek a nevek: Marx tér, Hitler tér, Lipót körút, Mussolini tér, November 7. tér, Lenin körút, Berlini tér – a neveken keresztül pedig azok a rezsimek villannak fel, melyek megpróbálták erőszakosan a saját képükre formálni a kort és a várost – igen mulandó sikerrel.

PETHŐ TIBOR: KEVESEBB FÉNYT

Így látta a cikk szerzője Frederick Knott: Várj, míg sötét lesz című darabját a Belvárosi Színházban

A fénnyel való játék viszont Novák Eszter rendezésében is mintha tapintatosan a fényhozó (…) érkezésére utalna, amely csupán akkor huny ki, amikor Susy az egyenlőtlen harcban legyőzi a gonoszt.

Kovács Dezső: Egy szabad ember

Dale Wasserman: Száll a kakukk fészkére – KRITIKA - Orlai Produkció

Ha van hiteles McMurphy, akkor jó eséllyel megszülethet egy működőképes Száll a kakukk fészkére-előadás.

Stuber Andrea: Lábnyomok a plafonon

Mary Orr: Mindent Éváról – KRITIKA

Lehetne az előadás markáns színésznődráma is, ehhez azonban nem szolgál kellő mélységgel és árnyaltsággal a mű mint alapanyag.

Stuber Andrea: New York-i krétakör

Kramer kontra Kramer - KRITIKA

…műfajt és korszakot váltott mostanra.

Tompa Andrea: Kettő a kislány

Bandy-lányok - Orlai - KRITIKA

Ez nem magyarítás vagy adaptálás, több annál: teljes magunkra húzás.