Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Berliner Ensemble

Szilvay Máté: Az ellenállás művészete

Beszámoló a január 19-i #freeSZFE kerekasztalról

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről szervezett angol nyelvű, online beszélgetést január 19-én a Berliner Ensemble és a Freie Ungarische Botschaft. Mit jelent az egyetemfoglalás és a hallgatói mozgalom egy szélesebb európai kontextusban, és milyen lehetőségei vannak a nemzetközi közösségnek az SZFE-s diákok támogatására?

Thomas Irmer: A felvilágosodás fekélye

Galileo Galilei – A színház és a pestis: Frank Castorf a Berliner Ensemble-ban Brechtet Artaud-hoz csatolja, és a színház szentélyében folytatja Heiner Müller munkásságát.

„Egymásnak ugrasztja az idegeneket”

Schilling Árpád és Zabezsinszkij Éva: Az utolsó vendég című drámája a Berliner Ensemble-ban – Kritikai visszhang Németországban

Az este tétován billeg a politikai jelrendszer és egy rendkívül sablonos családi groteszk tengelyén.

Stuber Andrea: Nagyban játszani

A Nemzeti Színház nemzetközi színházi fesztiválja, a MITEM 2018-as programjáról

Idén is feltűnt az, hogy a MITEM-en az orosz színház jelenléte igen hangsúlyos: két pétervári és két moszkvai társulat érkezett. Az is egy szempont egyébként – a Nemzeti Magazinban olvastam –, hogy nyugati színházba könnyű eljutni, oroszországiba nehezebb és költségesebb, hát örüljünk neki, hogy helybe jönnek az orosz társulatok. Meg az orosz nézők is. A…

Kappanyos Ilona: Nem örömben fogant

A brechti elidegenítő effektus újraértékelése Michael Thalheimer A kaukázusi krétakör-rendezésében

A brechti elidegenítés segít elkerülni a szenvedés látványának giccses, szentimentális, álkatartikus megszépítését, elveszi a nézőtől a jóleső sajnálkozás örömét, hogy passzív, belenyugvó együttérzés helyett aktív, tettre kész kérdések fogalmazódhassanak meg benne. A huszonegyedik századi néző számára azonban az elidegenítő effektus ismerős, megnyugtató elem – ma már ezzel a nehézséggel találja szembe magát minden Brecht-rendezés.

Brecht-revival?

Az elmúlt két évtizedben a kortárs magyar színházban Brecht neve leginkább Zsótér Sándoréval forrt össze, most azonban darabjai egyre láthatóbbakká válnak: mind több fontos rendező választja őket, Térey János és Regős János pedig egyenesen három A kaukázusi krétakört is beválogatott a POSZT programjába. Beszélhetünk-e ma ezeknek a szövegeknek a különös aktualitásáról? Nem mond-e ellent Brecht…