Tag Archives

Archive of posts published in the tag: beszélgetés

Mentorprogram – Éhség ellen

Az Ördögkatlan színházi programjairól Dézsi Fruzsina és Németh Fruzsina Lilla beszélgetett

Míg a Míg fekszem kiterítve csapatából sugárzik a frissesség, a lendület és az első, közösen létrehozott egyedi előadás révén érzett öröm és szenvedély, addig a Vaterland esetében egy jól összeszokott, rutinos, egymás rezdüléseit és rezgéseit nagyon is (meg)érző társulat áll a nagyharsányi tornateremben kialakított színpadi térre.

Kiszakadni az akolból

Székely Kriszta rendező balett-táncosnak indult, vonzotta a filmkészítés, majd egy nagyobb kanyar után színházi rendezőnek jelentkezett. Török-Illyés Orsolya családilag a színházhoz kötődött. Filmszerepeivel vált ismertté. Hajdu Szabolcs egyik filmjében rendezőt alakított. Kriszta eddigi egyetlen színházi szerepében operatőrt. Színpadról, filmről, női szerepekről SZÉKELY KRISZTA rendezővel és TÖRÖK-ILLYÉS ORSOLYA színésszel MARTON ÉVA beszélgetett.

Lány vagy fiú a rút kiskacsa?

Egy felnőttelőadás, a Sade márki 120 napja kapcsán hangzott el az az állítás, hogy „a kortárs magyar bábszínház érzékenyen reagál a társadalmi nemekkel kapcsolatosan az elmúlt években megfogalmazott kérdésekre, mindezt pedig egy sajátos formanyelvvel teszi”.[1] Igaz-e ez 3–10 éveseknek szóló gyerekelőadások esetében is? GIMESI DÓRA író-dramaturggal, KOCSIS ROZIval, a Vaskakas Bábszínház igazgató-rendező-színészével és RÁDAI ANDREA…

Ha kiírnánk a homlokunkra

A közelmúltban több hazai független előadás is mérlegre tett női témákat, női szerepeket, olyan előadások, amelyeket női alkotó jegyez. RÉTI ANNA az anyaság és a szülővé válás bonyolultságáról csinált lakástáncszínházat Majdhaleszidőm címmel. SZABÓ VERONIKA a sztenderd női szerepeket forgatta ki, majd tette nevetség tárgyává a Queendomban. SZABÓ RÉKA a Tünet Együttessel a szülésről (Burok –…

Mindent letisztítottam magamról és magam körül

Beszélgetés Góbi Ritával

Góbi Rita táncos-koreográfus néhány évvel ezelőtt rátalált valamire, ami már a Sziluett Cinemában (2014) ugyanúgy érezhető volt, mint Ne hisztizz! (2014) című előadásában. A cseh Andrea Miltrenovával közös duója (Ellenpont) tavaly bekerült a Lábán-díj nomináltjai közé, a 2017-es Reptében című szólója pedig most a Lábán-díjat is meghozta számára. Ugyanezzel a darabjával szerepelt az Aerowaves Spring…

Próza a színpadon

Garai Judit és Verebes Ernő dramaturgokkal, Mikó Csaba íróval és Rusznyák Gábor rendezővel Bíró Bence beszélgetett

A dráma alapvetően színpadra szánt szöveg, de olvasható is – a regény alapvetően olvasásra szánt szöveg, de mint azt számos példa bizonyítja, színpadon is előadható. A mai magyar színházban feltűnően sok adaptációt játszanak, de Spiró György szerint ez korábban sem volt másképp, sőt: „Soha nem is találtak ki a drámaírók igazán eredeti történeteket. A nagy…

Jó kérdés: Mi a látvány? Önálló vagy alkalmazott művészet?

A Színház folyóirat és a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata, 7. rész

Van-e a látványnak dramaturgiája? Van-e hierarchiája a látvány elemeinek? Hogyan dolgozik együtt rendező és látványtervező? Hogyan adja vissza az anyag, a tér, a forma, a szín, a fény a szöveget és a zenét? Vannak-e tervezői trendek? Mit kell tudni egy látványtervezőnek?

Nánay István köszöntése

2018 februárjában ünnepeltük lapunk egykori főszerkesztő-helyettesének, a Színház Alapítvány kuratóriuma elnökének, kedves tanárunknak és kollégánknak a 80. születésnapját. Fodor Tamás színházrendező és Nánay István színikritikus 2012. március 29-én vette át a Független Előadó-művészek Szövetségének életműdíját. Ebből az alkalomból Angelus Iván beszélgetett velük egy készülő kötet számára. Ebből közlünk részletet.

Turbuly Lilla: „Meddig lesz hely, hol fölolvashatol?”

Alföldi Róbert Zalaszentgróton

Tulajdonképpen nem történt semmi rendkívüli ezen az estén. A közönség egy színvonalas, jó hangulatú beszélgetést hallhatott színházról, életről, közéletről.

Jó kérdés – Meztelenség a színpadon

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozata, 4. rész

…ha tehát egy adott esetben a meztelenségnek oka és célja van, akkor nem kérdés, hogy szabad-e használni.