Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Bocsárdi László

Attól függ, honnan nézzük

Határon túli magyar színházak

Mit kellett feltétlenül látni az elmúlt évad(ok)ban a határon túli magyar színházban? Mi látható Budapestről, és kell-e foglalkoznunk azzal, ami nem? Merre tartanak ezek a társulatok, min múlik, hogy egyesek felívelni, mások stagnálni látszanak? KÖLLŐ KATA kolozsvári kritikussal, a Szabadság című napilap szerkesztőjével, KOVÁCS DEZSŐ kritikussal, az art7.hu művészeti portál főszerkesztőjével, a 2017-es POSZT egyik…

Hermann Zoltán: Jailhouse opera

Giacomo Puccini: Tosca, Szegedi Szabadtéri Játékok (r. Bocsárdi László)

Szóval, a néző nyugodt, mintha mégiscsak jobb lenne ez a világ, mint negyvenvalahány éve – leszámítva a zászlótartó honleányokat és huszárokat –, minden rendben van, a protokoll nem nagyon tolakodó, az előadás pedig „tényleg ott van”, rádióközvetítésként is élményszerű lenne.

Papp Tímea: A melankólia fekete-fehér völgye

William Shakespeare: Tévedések vígjátéka – Szatmárnémeti Északi Színház, Harag György Társulat

A Tévedések vígjátéka által, még inkább: ürügyén, időből, térből kiszakítottan, laboratóriumi körülmények között, irányított fókusszal veszi vizsgálat alá a társulattal először, de eredményesen találkozó Bocsárdi László a boldogság megtalálásának lehetőségét.

Köllő Kata: Válogatás nélkül

A szatmárnémeti Interetnikai Színházi Fesztiválról

A POSZT-on a tapasztalatok szerint, csupán két társulat – a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi – rúghat labdába. Marad a kisvárdai fesztivál, amely viszont lassan kifullad. Hiányzik tehát a megmérettetés lehetősége.

Nem tudok manipulálni

Szakács Lászlóval Proics Lilla beszélgetett

Lehet, hogy már korszerűtlen ezt gondolni, hiszen a színház valóban performatívabb lett. Ugyanakkor mostanában többször hallom, hogy egyesek mindinkább térnek vissza a klasszikusokhoz: szerzőkhöz, játékmódokhoz. Színészként persze azt is meg kell oldani, hogy itt is és ott is legyek.

Adorjáni Panna: Szép és hasztalan

Silviu Purcărete és Bocsárdi László rendezése a MITEM-en – Nemzeti Színház

Románia két emblematikus, ám színházesztétikájában és látásmódjában két igen különböző világot megjelenítő rendezője mutatkozott be.

Poszt-it, 8. rész – Kovács Natália: The End

Napló a Pécsi Országos Színházi Találkozóról: június 17. péntek

…mindkét előadás reflektál a színész komédiás voltára, használ commedia dell’arte elemeket, szóvicceket, mesésen elrajzolt karaktereket és mindezeknek megfelelően: egyszerre vulgáris és fennkölt.

Koltai Tamás: Várdai színes

A Magyar Színházak Kisvárdai Találkozójáról

Tizenhat éve jártam utoljára Kisvárdán, az új találkozás örömmel töltött el, és amikor azt mondom, hogy „mintha tegnap lett volna”, meg hogy „megállt az idő”, az nem kritikai észrevétel, hanem a folytonosság konstatálása.

Kovács Dezső: A második verzió

William Shakespeare: Hamlet – Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – Gyulai Várszínház - KRITIKA

Bocsárdi sötét tónusú, lételméleti fogantatású, a játékot a dramaturgiai csomópontjaira redukáló előadást rendezett Shakespeare művéből.

Nagy András: Az avoni kecske

A IX. Nemzetközi Shakespeare Fesztiválról

Idén a Hamlet köré szerveződött a fesztivál, ahogy tavaly A vihar mutatkozott meg többféle színpadi értelmezése által…