…van-e olyan, hogy egy bizonyos szöveg lejár, hogy nem lehet már színpadra állítani anélkül, hogy radikálisan átírnánk az alapállításait is. Más szóval: tartható-e az interpretatív színházi adaptáció a klasszikus és modern drámairodalmi örökség jelentős részénél?
Jófajta zavarban vagyok, azon gondolkodom, hogy mire fut ki most már az egész. A monodráma vagy a hajléktalanügyi revü lesz az erősebb vonal, esetleg játszunk-e még valamit közösen.
A Centrál egy igényes bulvárszínház, így nem feltétlen indokolt az önkormányzati tulajdon. Igaz, ha ezt az érvelést elfogadjuk, eladósorba kellene kerülni a többi szórakoztató színháznak is.
A Centrál színházi bemutatónál az ember azonnal úgy érzi, hogy Básti Juli és Rudolf Péter tökéletes választás ehhez a házaspárhoz.
Szociodráma és a mitikus bukolika között ingadozó darab.
Van tehát a Guppinak egy elemelt síkja is, és ez Györgyi Anna játékából szépen kiderül.
