Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Debreceni Csokonai Színház

Trencsényi Katalin: De mi lett a nővel?

A női szerzők és rendezők (hűlt) helye a magyar színpadokon[1]

A kirívó nemi egyenlőtlenségeket mutató francia statisztika után felmerül a kérdés: vajon Magyarországon hogy áll a helyzet a női alkotók (drámaírók és rendezők) tekintetében?

Kricsfalusi Beatrix: Az erősebb kutya

Sarah Kane: Szétbombázva – Debreceni Csokonai Színház

Az meg a magyar színházak közelmúltbéli kommunikációs baklövéseinek kontextusában egyenesen ámulatba ejtő, hogy a Csokonai Színház nem gondolta némán kibekkelni, míg a házat ért támadás lecseng. Bátor és szakszerű ismeretterjesztő kampányba fogtak, melyben a darab és a készülő előadás esztétikájáról tájékoztatták az érdeklődő közönséget.

Seres Gerda: Mindegy, hogy melyik nem?

William Shakespeare: Lear – debreceni Csokonai Színház

Noha Ilja Bocsarnikovsz rendezése helyenként tobzódik a modoros gesztusokban, a meghitt találkozásokban felsejlik igazsága.

Mentorprogram: Béres Zsuzsa: Kapcsolatkörök

August Strindberg–Jeles András: Júlia kisasszony / Debreceni Csokonai Színház

Hogy kik vagyunk valójában, ez egész életünk legnagyobb rejtélye. Más-más ember mellett másképp vagyunk szerelmesek is: folyamatosan alakítjuk egymást, a másikon keresztül pedig magunkat. A Júlia kisasszony éppen ezekre a – sokszor észrevétlenül is hétköznapjaink részét képező, de – bonyolult kapcsolati (és társadalmi) viszonyokra, dinamikákra hívja fel a figyelmet, amelyek személyiségünk meghatározó elemeit alakítják.

Urbán Balázs: Lélekmontázs

F.M. Dosztojevszkij: Idióta – debreceni Csokonai Nemzeti Színház

A vágások, az ugrások azonban paradox módon nem keszekuszává teszik, hanem fokozatosan letisztítják a cselekményt, melyet, ahogy halad előre a történet, egyre inkább Miskin herceg szempontjából nézünk.

Jó kérdés: Mit jelent 2018-ban egy nemzeti színház?

A Színház folyóirat és a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata, 8. rész

Mit reprezentál? Minek a letéteményese? Több feladatot és terhet jelent-e? Hogyan kapcsolódnak benne össze politikai, kulturális, társadalmi és morális funkciók? Vannak-e repertoárjának kötelező darabjai? Ahány nemzeti, annyiféle színház? Mást jelent-e Magyarországon és külföldön? Mást jelent-e más-más magyar városban? Változik-e a repertoár és a közönségigény attól függően, hogy a nemzeti színház Budapesten, Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett…

Herczog Noémi: Egyenlő felek – Interakció színpad és nézőtér között a kortárs magyar gyerekszínházban

9. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle, Marczibányi Téri Művelődési Központ – 2017. október 9-15.

Hogy egy előadó komolyan veszi-e közönségét, az már az első gesztusokból kiderül, nem kell hozzá explicit kérdéseket föltenni.

Stuber Andrea: Apák acsarkodása

Rómeó és Júlia - Debreceni Csokonai Nemzeti Színház

Szikszai Rémusz mindenekelőtt igen sötéten és illúziótlanul látja a Rómeó és Júlia Veronáját mint közeget. Hm. Azért lehet ebben valami.

Zsigmond Andrea: A valóság, ha nyelvet ölt

Monológ a Deszka fesztiválról

De alig van idő igazi beszélgetésre.

Szarka Károly: Aki seper, és aki sepertet

Szabó Magda: Az ajtó - Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen

… frissessége és játékossága mellett is húsba mar…