Tag Archives

Archive of posts published in the tag: interjú

„A színháznak semmi másról nem szabadna szólnia, mint a máról”

László Zsolttal Gócza Anita beszélgetett

Kockás vagy csíkos ing, semmi művészi allűr – egy igazi „civil színész”, aki most épp a Radnóti Színházban játszik nagy szerepeket.

„Aszerint tudok élni, amilyen vagyok”

Bánfalvi Eszterrel Szentgyörgyi Rita beszélgetett

Színpadi és civil személyiségének egyik legfőbb stílusjegye a szabálytalanság és a szókimondás. Volt már pultoslány, családsegítő, tartozott HOPPart Társulathoz, az Alföldi-féle Nemzetihez, a szombathelyi Weöres Sándor Színházhoz. Most éppen váltókorszakát éli, elszerződött Szombathelyről. A salemi boszorkányok az utolsó bemutatója a társulatnál.

Albert Dorottya: Tágítani a kereteket

A magyar táncfilmkészítés, illetve -forgalmazás tapasztalatairól

A kortárs tánc az elmúlt évtizedekben új, autonóm médiumra talált a mozgóképben, ami oda-vissza hat mind a tánc-, mind a filmművészet jelenére. A ma készülő táncfilmek nagy többsége már nem meglévő táncelőadások filmes adaptációját jelenti, hanem olyan koreografikus mozgóképet takar, amelynek nincs és nem is volt színpadi változata.

Szeretem megadni magam

Beszélgetés Berekméri Katalinnal

Az ördög próbája című marosvásárhelyi előadásban nyújtott alakításáért 2015-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat kapta a Román Színházi Szövetség (UNITER) gáláján. Berekméri Katalin egyszerre alapember és „csendestárs” a Tompa Miklós Társulatban: szakmai sikere nem olyan zajos, mint férfi kollégái esetében sokszor, de akár Adélt játssza Az üvegcipőben, akár mellékszereplő a Retromadár… harmincfős szereposztásában, alakítása…

„Feszegetem a határaimat, érdekel, hogy mire vagyok képes”

Pető Katával Gócza Anita beszélgetett

Színész és jelmeztervező egy személyben. Érzékiség és érzelmesség árad a szeméből, a hangjából, és rengeteg dolog foglalkoztatja a világból.

„Az emberi részem ki van szolgáltatva a színpadi létnek”

Lázár Katival Szentgyörgyi Rita beszélgetett

A hagyományos kereteket átütő személyiségéből fogalmaz meg szerepeket, sorsokat, karaktereket. Szélsőségesen, szenvedélyesen, elementáris erővel. Friss és eleven Háy János Nehéz című drámájának szótlan anyafigurájaként, a Folyón túl Itália nagymamájaként és Jászai Mari küzdelmes életútját játszva a Kripli Mariban, ami április végén megy utoljára. Legutóbbi sikerbravúrja az árnyékszéken ihletet nyerő sámánasszony és az Expo-küldött nagyasszony kettős…

„Sebek szakadnak, beforrnak”

Debreczeny Csabával Marton Éva beszélgetett

Tizenöt évet töltött az Örkény Színházban, ahonnan két éve állt fel. Most nincs állandó társulat, de van számos színház, sok szerep. Beszélgetésünkkor épp Miskolcról, a Csoda és Kósza előadásáról érkezett.

RAU, A FORRADALMÁR

Beszélgetés Milo Rauval

Októberben volt Milo Rau Leninről szóló, az 1917-es orosz forradalom évfordulójára készült előadásának bemutatója a berlini Schaubühnén. GERÉB ZSÓFIA erről, illetve további bemutatóiról az évadban, valamint a Nationaltheater Gent élén 2018-ban kezdődő igazgatóságáról kérdezte a rendezőt, aki megosztó és provokatív munkáival jelenleg egyike a legizgalmasabb kortárs színházcsinálóknak. Ez év tavaszán a ruandai népirtásról szóló Hate…

Ahol a szakmai színvonal, a szellemi felkészültség és a korérzékenység egyszerre van jelen

A POSzT idei válogatójával, Regős Jánossal Gócza Anita beszélgetett

Az döntött, hogy mindkettőnknek egyformán tetszett-e az adott előadás, aztán rangsoroltunk, érveltünk.  A vidéki utak alatt az autóban hosszan próbáltuk meggyőzni egymást, ha eltért a véleményünk, de a végső, közös listára már csak azok az előadások kerültek fel, amelyek mindkettőnk egyetértő támogatását bírták.

A független létezésnek ára van

Pass Andreával Gócza Anita beszélgetett

Pass Andrea előadásait receptre kellene felírni: az egyiket a kamaszoknak, a másikat gyakorló szülőknek. De könnyű szórakozásra ne számítson senki, az író-rendező sokat csiszolt dialógusai akkor is fájnak, ha közben nevetünk.