Címkefelhő

Archive of posts published in the tag: interjú

Hogy érezzük, hogy érzünk

Stark András pszichiáterrel Tompa Andrea beszélgetett

Hogyan hatnak ránk mások érzései? Mit fogadunk el, mit utasítunk el, és min múlik mindez? Hogyan hat a személyesség? Miért érezzük szükségét „kilesni” másokat? Miért van szükségünk a színpadon érzelmi kifejezésre, intimitásra? Mi az a „pozitívum”, amire szükségünk van? Mi az az erotikus áramlás színpad és nézőtér között? Stark András pszichiáterrel Tompa Andrea beszélgetett

Érzelmeink láthatóságáról

Zsótér Sándor és Jákfalvi Magdolna beszélgetése

Kényelmes gondolat, hogy a színész arcán az az érzelem látszik, ami illik a szövegéhez, a színpadi helyzetéhez. Erről a kényelemről, a színházi gondolkodásról, látásról, játékról és észleléséről beszélgetett Zsótér Sándor és Jákfalvi Magdolna.

A képek beszédessége

Horváth Csabát Fuchs Lívia kérdezte

Horváth Csaba rendezéseire jobbára a fizikai színház megnevezést használjuk. Így azt hihetnénk, hogy színészeit is elsősorban testi adottságaik teszik alkalmassá arra, hogy vele dolgozzanak. Az interjúból azonban kiderül, jóval többet követel a színészeitől: fokozott koncentrációt, fegyelmet, szellemi rugalmasságot, és mindenekelőtt a sablonos kifejezőeszközök, gesztusok, a pszichorealista szerepépítés helyett új és összetett – a tértől, a…

„Kalandvágyó vagyok”

Pál Andrással Szentgyörgyi Rita beszélgetett

A sötét drámákat és a bohóckodást egyaránt élvezi. Vékony mezsgyén táncol a belefeledkezés gyönyöre és a lelki pokolba szállás között. Négy éve a Radnóti Színház tagja.

A másik meztelenség

Sárosdi Lillával Tompa Andrea beszélgetett

…szeretném kipróbálni, hogy vajon milyen lenne nem játszani egy egész évig. Hogy vajon tudok-e értelmes életet élni anélkül is, hogy színész legyek, vagy csak ezen keresztül tudom magam értelmezni. Mi vagyok, ha nem vagyok színész?

A szerencsétlen közönség kénytelen mindent megérteni

Nádasdy Ádámmal Kovács Bálint beszélgetett

Mi a fordító feladata, ha megváltozik a világ ahhoz képest, mint amilyen társadalmi, erkölcsi környezetben a mű született? Kell, szabad a fordítónak értelmeznie a művet? Erről beszélgettünk az Isteni színjáték és több Shakespeare-darab „újrafordítójával”.

Nekem az emberiség feje fáj

Bödőcs Tiborral Kővári Orsolya beszélgetett

A standup valóban nem csak történetmesélés; a történeten keresztül a világ értelmezésének kell megjelennie, és annak, hogy te mit gondolsz magadról a történetben, mit gondolsz a történetről, a történet többi szereplőjéről. A politikai részben pedig hozzászólsz az eseményekhez, vagy épp ahhoz szólsz hozzá, hogy nem lehet hozzászólni.

Valami újat alkotni

Ördög Tamással Kovács Natália beszélgetett

„Lehet, hogy sokaknak az az érzése, amit mi csinálunk, már nem is színház, nem is művészet. A Nórában van egy részlet, amikor Lindéné megkérdezi, milyen volt a tánc, mire Torvald azt feleli: »Hatalmas sikere volt, de a kelleténél több volt benne a természetesség. Úgy értem, kicsivel több, mint ami még szigorúan véve művészetnek nevezhető.« Ezzel…

Nincsenek megfelelési pontok

Kovács Dezső POSZT-válogatóval Marton Éva beszélgetett

Néhány napja derült ki a 2017-es POSzT versenyprogramja. A két válogató, Kovács Dezső kritikus és Árkosi Árpád rendező a 2016. március 1. és 2017. március 5. között bemutatott, magyar nyelvű színházi premierek közül választott ki 14 előadást. Marton Éva a POSzT-tal és a másik válogatóval való együttműködés részleteiről, a válogatás szempontjairól kérdezte Kovács Dezsőt.

Ha unalmas, akkor senki sem kiabál

Ölbei Lívia beszélgetése Madák Zsuzsannával

Madák Zsuzsannát, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház öt éve működő, középiskolásokat, felső tagozatosokat megszólító, és a maga nemében egyedülálló Tantermi Deszka programjának szakmai vezetőjét 2010-ben dramaturgnak hívták Zalaegerszegre – de ő nem fért a bőrébe. Hogyan illeszthető be egy vidéki kőszínház életébe a színházi nevelés?