Tag Archives

Archive of posts published in the tag: József Attila Színház

Gabnai Katalin: Legenda, újrahasznosítva

Dennis Martin: Die Päpstin – A pápanő – József Attila Színház

Sokat idézik a középkori, nőgyalázó megállapításokat, de nem mentik föl az ezek ellenére csodás „karriert” (!) csináló szegény főhősnőt sem, elvégre mégiscsak átvert mindenkit, s különben is, minek ment oda.

Gabnai Katalin: Anna itt, Anna ott

Anna Karenina befejezetlen története – Trojka Színházi Társulás; Nagy András: Karenina, Anna – József Attila Színház

Március első napjaiban egy lakásszínházi és egy kifejezetten nagyszínpadi produkció keretében került közönség elé Tolsztoj hősnőjének története. Egy fekete hajú és egy nagyon szőke Anna szeret bele a hadnagyba Pesten ezen a tavaszon. Mindkét előadás egyéni arculatú átirata a regénynek, s mindkettő alkalmat ad a nézőnek arra, hogy csodálkozzék és gondolkozzék. Egyik esetben aztán meglepve…

Demokratikus gondolat vagy össznépi hozamvadászat?

Beszélgetés a taóról

Hogyan befolyásolja, egyáltalán befolyásolja-e a tao a színházak művészi arculatát? Kommerszebb lesz a színház ettől a támogatási formától? Erről beszélgetett GÁSPÁR MÁTÉVAL, a Krétakör egykori ügyvezetőjével, aki a színházi törvény létrehozásában is közreműködött, LŐRINCZY GYÖRGGYEL, az Operettszínház igazgatójával, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökével, NEMCSÁK KÁROLLYAL, a József Attila Színház igazgatójával és SZABÓ GYÖRGGYEL, a Trafó…

Antal Klaudia: Csak színház a színházban

Szigligeti – Lakatos: Liliomfi - a Kassai Thália Színház vendégjátéka a budapesti József Attila Színházban

A színházzal folytatott önreflexív játék azonban nem kerül kibontásra, megmarad puszta ötletként, mely olykor-olykor felvillan a látvány egyes elemein…

PappTímea: Angyalföldi vegyes vágott

Tabló a József Attila Színházról

Bevallom, nem tudom, honnan ered a József Attila Színházra évtizedek óta használt „vidéki” jelző, sőt „a legvidékibb színház Budapesten” meghatározás, de megszabadítva minden esetlegesen belegondolt dehonesztáló árnyalattól, a jelentést egy vidéki színház feladata és repertoárja felől megközelítve pontosan leírja azt, amit a műsorra nézve látunk. Mivel vidéken egy színház van – igen, vannak ott szép…

Papp Tímea: Rövid következmény

Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio – József Attila Színház

Szó se róla, van líraiság a színpadon, de a díszlet és a jelmezek mintha egy egészen más, a monarchiát felsőbb társadalmi osztályból sirató történethez készültek volna, nem Hrabal csevegéssel, anekdotázó hajlammal kiszínezett, szürke, sörgyár környéki hétköznapjaihoz.

Karsai György: „Gertrúd, takarodj!”

Beavató színházi Bánk bán a József Attila Színházban

Két fő veszély leselkedik a beavató színházi előadásra: az egyik, ha túlságosan „lazára veszi” a kiszemelt klasszikust, s teleszórja mai kiszólásokkal, cinkos aktualizálásokkal, megpróbál folyamatosan és mindenáron „összekacsintani” a nézőtéren ülő kamaszokkal. A másik veszély a „lecke felmondása”…

Karsai György: Egyszerűség lakik benne…

William Shakespeare: Othello – József Attila Színház

…mindenki mindent egyetlen hangon, egyetlen indulattal, nagyon megcsinálja egyetlen tollvonással megrajzolt jellemét…

Szoboszlai Annamária: Emberről, szénről, istenekről

 A tiszta méz - Forte, József Attila Színház - KRITIKA

A hömpölygő, dramatizált szövegben körvonalát veszti az igazság, a jó és a rossz. Nincs mihez viszonyítsunk, hacsak nem Lajka kutyához…

Markó Róbert: Minden férfi és nő

Hamlet - József Attila Színház - KRITIKA

A szerepösszevonások is érzékeltetik, bárki játszhat itt bárkit.