A Szkénében a Kartonpapát próbálja, túl van élete első színházi rendezésén a Gózon Gyula Kamaraszínházban, a Nemzetiben Szabó Magda híressé vált házvezetőnőjét, Emerencet készül megformálni.
A Katona színpada eltűnt a díszlet mögött: egy megtévesztésig élethű, színes könyvektől rendetlen, szűk dolgozószobát látunk, ahonnan egy magányos és ideges kisember próbál költői magaslatokba emelkedni. Nem nehéz karanténbeli önmagunkra ismernünk.
A Szex és New York óta tudjuk, hogy nőnek lenni nem egyszerű. Azóta, sokkal hitelesebb alkotások sorozata után megtanultuk, hogy a valóságban még ennél is nehezebb. Ami pedig Amerikában már a kétezres évek elejére közhellyé vált, Magyarországon tizenöt évvel később lett izgalmas irodalmi, színházi téma. Itthon még tényleg rugózunk azon, vajon szabad-e egy nőnek úgy…
Új forma alakul, nevezzük tán kameraszínháznak. Régi és újabb előadások streamelése mellett beindult a színházak „házimozi” szolgáltatása. Ez annyit jelent, hogy egy adott színház égisze alatt, a társulat erőit helyzetbe hozó, filmes eszközökkel rögzített, forgalmazásra kész játékok születnek, irodalmi anyag alapján, improvizációkból vagy vegyes technikával, de eleve kamerára elgondolva.
„Ki nem sz*rja le a kritikát az internet korában?” ‒ hangzott el nemrégiben a retorikusnak szánt kérdés egy beszélgetésen. Időről időre hallani, olvasni ilyesmit akár a szakma által kifejezetten elismert színészektől is. Vagyis olyasvalakiktől, akiket nem holmi sértettség, inkább csak a trendiskedés szándéka motivál, amikor közösségi médiát, rajongói oldalakat, posztokat és kommenteket emlegetnek – mintha…
Fritz Gergely: Pintér Béla és a múltfeldolgozás címkéje
Színház az identitás- és az emlékezetpolitika kontextusában
Pintér Bélán kívül kevés olyan alkotó van a magyar színházi palettán, akinek életműve az övéhez hasonlóan szorosan összefonódik kivívott társadalmi státuszával és nyilvánosságbeli önreprezentációjával. Pintér társadalmi pozíciója tudatos társulatépítési munkájával és előadásainak sajátos esztétikájával magyarázható: a jellegzetes pintéri formanyelv a társulat köré gyűlt közönségnek is identitást adott, így Pintér a függetlenek közt kiemelt szereplővé vált.
Ha bekerült volna a Győri Balett szakközépiskolájába, akkor ma kortárs táncosként hallanánk róla. Elsőre felvették a Színművészetire, és bár hivatalosan még csak három éve van a pályán, már számos színpadi és filmes szerepet tud a háta mögött. A Katona József Színház társulatának egyik legfiatalabb tagja.
Antal Klaudia: Legyél az, akinek látni akarnak – vagy inkább mégse
Shakespeare: Othello – Katona József Színház
…Othello azt a mindenkori kívülállót testesíti meg, akit valamilyen kicsinyes oknál fogva megbélyegeznek, elítélnek és ellehetetlenítenek; akit nem engednek beilleszkedni a társadalomba; aki tökéletes célpontot jelent a közösség számára a felgyülemlett frusztráció, düh és tehetetlenség levezetésére.
Megkérdőjelezhetetlen szakmai elhivatottság, érzékeny energiák, finomra hangolt alakítások jellemzik a harmincat alulról súroló színésznőt. A szerb–magyar határ közelében, Kunfehértón nőtt fel. Versenyszerűen tornázott, zenei gimnáziumban érettségizett. Titkon színész szeretett volna lenni, gyógypedagógusi, orvosi hivatással is kacérkodott. Édesanyja adta be a jelentkezését a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. 2015-ben a Marton László, Forgács Péter, Hegedűs D. Géza…
Régi frázis a magyar színházzal kapcsolatban, hogy nem képes reflektálni a körülötte lévő világra, vagy ha foglalkozik is társadalmi problémákkal, inkább körülír, utalgat, összekacsint a nézővel, és élcelődik a külvilágon, amely legtöbb esetben a politikai hatalmat jelenti. Azaz nem fogalmaz konkrétan, és nem tud húsbavágó lenni.
