Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Kecskeméti Katona József Színház

Kovács Dezső: Az ágy közös, a párna nem

Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból – Kecskeméti Katona József Színház

A rendező természetesen mai házasságok csapdahelyzeteiről, durva zsarolásokról, létezéstechnikákról fogalmazta meg vízióját, és arról, hogy miféle válságokba zuhan egy korábbi életéből kilépő pár, ha válással próbálja megoldani magánéleti zűrzavarát, viszonyrendszerének sötét dimenzióit.

Török Ákos: Baal mint állat és mint intellektus

A Baal kétszer – Pesti Színház és kecskeméti Katona József Színház

Két rendező, két izgalmas olvasat: Zsótér Sándor klasszikusabb felfogásban állította színpadra Brecht talán legizgalmasabb darabját Kecskeméten, mint Horváth Csaba a Pesti Színházban.

Fritz Gergely: Szocializmus Instagramon

Állami áruház – Kecskeméti Katona József Színház, Városmajori Szabadtéri Színpad

Az előadás tehát a kettős beszéd olvasási módját szeretné felidézni, hiszen diagnózisa szerint a kádárista reflexek reneszánszát éljük, csak másik üzemmódban.

Boronkay Soma: Brecht, Zsótér, Börcsök, Trokán

Sen Te Zsótér Sándor rendezéseiben – Vígszínház (2001), Kecskeméti Katona József Színház (2018)

Zsótér Sándor először 1998-ban rendezett Bertolt Brecht-darabot, A vágóhidak Szent Johannáját a Miskolci Nemzeti Színház Csarnokában. Azóta eltelt húsz év, és Zsótér már túl van a huszonharmadik Brecht-rendezésén, neve összeforrt a magyar Brecht-játszással. Eddig a szerző tizennégy különböző darabját rendezte meg, legtöbbször épp az itt elemzett A szecsuáni jóembert.

Urbán Balázs: A kilátástalanság karaokéja

A.P. Csehov: Ványa bácsi – kecskeméti Katona József Színház

Mintha a világ megváltoztathatatlanságának azt az érzését élnék át a szereplők, amely a nyolcvanas évek Magyarországán sokaknak alapélménye lehetett.

Papp Tímea: Szelíden baljós árnyak

A képzelt beteg és a Csárdáskirálynő a Kecskeméti Katona József Színházban

A kecskeméti színház idei bemutatói közül a Csárdáskirálynő és A képzelt beteg is Mohácsiék köpönyegét hordja magán. A nézőteret azonban nem lengi be a levendulaszag, mert Béres Attila és Rusznyák Gábor újrafazonírozták az alapanyagokat. A végeredményt maradéktalanul élvezi a szűz szemű közönség, és az pedig, aki a megátalkodott, sokat látott törpe minoritáshoz tartozik – a…

Urbán Balázs: Négy és fél

Kecskemét és Székesfehérvár

Évad, félévad, egy hónap. Mi mennyit mutat egy teátrumról? Milyen világkép és célkitűzések rajzolódnak ki egyik-másik intézményről néhány bemutató alapján? Felfűzhetők-e valamiféle egységes koncepcióra az adott időszakaszban látott előadások? A papírforma vagy a népszerűbbre hangolt mélyebb értelmezés érvényesül inkább a kecskeméti és székesfehérvári színpadokon? Többek között ezek a kérdések vetődnek fel a bemutatók részletes elemzése…

Tarján Tamás: Kompromisszumra jutottunk

Szirmai Albert–Bakonyi Károly–Gábor Andor: Mágnás Miska

Rusznyák munkája tehát (…) a Mohácsival való szellemi összehangolódás, kritikai közelség jegyében, de öntörvényű verzióban valósult meg.

Papp Tímea: Az idő teszi ezt?

Csehov: Apátlanul (Platonov) – Kecskeméti Katona József Színház, Ruszt József Stúdiószínház

Minden körülöttünk, kézzelfogható közelségben játszódik. És mire azt éreznénk, Platonovka vagy Vojnyicevka lakóiként szamováros-vodkásüveges, fecsegős falusi idillben néma szemtanúi vagyunk szomszédaink vagy gazdáink életének, jön mindig egy szünet, és az előcsarnokban szóló Boney M megzavar.

Papp Tímea: Így volt, nem így volt

Réczei Tamás: Katona József, avagy a légy a pókok között fickándozik – Katona József Színház, Kecskemét

A két történetszál egyikében Katona akarja bemutatni 1800-ban a Bánk bánt, a másikban 1976-ban állítaná színpadra Ruszt József. (…) Mítosz a történet? Mitologikusak a hősök? Egyikőjüknek se könnyű.