Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Kecskeméti Katona József Színház

Urbán Balázs: A kilátástalanság karaokéja

A.P. Csehov: Ványa bácsi – kecskeméti Katona József Színház

Mintha a világ megváltoztathatatlanságának azt az érzését élnék át a szereplők, amely a nyolcvanas évek Magyarországán sokaknak alapélménye lehetett.

Papp Tímea: Szelíden baljós árnyak

A képzelt beteg és a Csárdáskirálynő a Kecskeméti Katona József Színházban

A kecskeméti színház idei bemutatói közül a Csárdáskirálynő és A képzelt beteg is Mohácsiék köpönyegét hordja magán. A nézőteret azonban nem lengi be a levendulaszag, mert Béres Attila és Rusznyák Gábor újrafazonírozták az alapanyagokat. A végeredményt maradéktalanul élvezi a szűz szemű közönség, és az pedig, aki a megátalkodott, sokat látott törpe minoritáshoz tartozik – a…

Urbán Balázs: Négy és fél

Kecskemét és Székesfehérvár

Évad, félévad, egy hónap. Mi mennyit mutat egy teátrumról? Milyen világkép és célkitűzések rajzolódnak ki egyik-másik intézményről néhány bemutató alapján? Felfűzhetők-e valamiféle egységes koncepcióra az adott időszakaszban látott előadások? A papírforma vagy a népszerűbbre hangolt mélyebb értelmezés érvényesül inkább a kecskeméti és székesfehérvári színpadokon? Többek között ezek a kérdések vetődnek fel a bemutatók részletes elemzése…

Tarján Tamás: Kompromisszumra jutottunk

Szirmai Albert–Bakonyi Károly–Gábor Andor: Mágnás Miska

Rusznyák munkája tehát (…) a Mohácsival való szellemi összehangolódás, kritikai közelség jegyében, de öntörvényű verzióban valósult meg.

Papp Tímea: Az idő teszi ezt?

Csehov: Apátlanul (Platonov) – Kecskeméti Katona József Színház, Ruszt József Stúdiószínház

Minden körülöttünk, kézzelfogható közelségben játszódik. És mire azt éreznénk, Platonovka vagy Vojnyicevka lakóiként szamováros-vodkásüveges, fecsegős falusi idillben néma szemtanúi vagyunk szomszédaink vagy gazdáink életének, jön mindig egy szünet, és az előcsarnokban szóló Boney M megzavar.

Papp Tímea: Így volt, nem így volt

Réczei Tamás: Katona József, avagy a légy a pókok között fickándozik – Katona József Színház, Kecskemét

A két történetszál egyikében Katona akarja bemutatni 1800-ban a Bánk bánt, a másikban 1976-ban állítaná színpadra Ruszt József. (…) Mítosz a történet? Mitologikusak a hősök? Egyikőjüknek se könnyű.

Poszt-it, 5. rész – Kovács Natália: Folyamatos jelen

Napló a Pécsi Országos Színházi Találkozóról: június 14. kedd

…a Tennessee-darabban Szemenyei János, az Albee-előadásban pedig Rusznák András volt egészen lenyűgöző.

Schuller Gabriella: A férfiasság átrendeződő terei

Zsótér Sándor két rendezése: Macska a forró bádogtetőn; Mindent a kertbe

…dialógusba lép a Williams-szöveg kulturális horizontjával, reflektál történetiségére és színházi szituáltságára.

Kovács Dezső: Csokonai virgonc hölgyei

Csokonai és a Kecskeméti Katona József Színház Dorottyájáról

S ott az egész trupp, a dámák, a farsangi lánykák, a fúria asszonyok s a nem kevésbé duhaj férfiak kórusa: énekelnek, táncolnak, pörögnek, zúdulnak, s mindezt valamiféle derűs harmóniában végzik.

Urbán Balázs: Ragadozók a szobában

Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn (Kecskeméti Katona József Színház)

…Zsótér mintha ezúttal jobban bízott volna a szöveg erejében, mint a korábbi előadásokban.