Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Tetemes fesztiválok, fesztiváltetemek

Az Európai Színházi Unió 18. fesztiváljáról Kolozsváron Adorjáni Panna és Bogdán Zenkő beszélgetett

A Kolozsvári Állami Magyar Színházban tartotta 18. fesztiválját 2019. november 19. és 30. közt az Európai Színházi Unió (UTE). Az utoljára 2008-ban megrendezett eseményről, amelyet akkor a KÁMSZ és a bukaresti Bulandra Színház közösen bonyolított le, ADORJÁNI PANNA és BOGDÁN ZENKŐ beszélgetett.

Sebesi István: Százhúsz évig éljen

 Hegedűs a háztetőn – Kolozsvári Állami Magyar Színház

…a végeredmény nagyon a hangsúlyokon múlik. Béres László tapasztalattal kerüli ki a történetmesélés rejtett taposóaknáit. Az előadás szentimentalizmusát nem engedi át az érzelgősségbe. A keserédes dalokat rezervált játékmóddal engedi eljátszani.

Gabnai Katalin – Gergics Enikő: Dobálózás

Négykezes a kolozsvári Homemade vígszínházi vendégjátékáról

A Szüleink-projekt Homemade című előadása (2016) – a Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátéka – 2019 májusában volt látható a Vígszínház Padlásán. Mivel az előadás az erdélyi családok körében végzett kutatásokon alapul, és szülők és gyerekeik kapcsolatát dolgozza fel, két kritikust kértünk fel, hogy életkorukból és eltérő munkatapasztalatukból adódóan két külön generációt képviselve beszélgessenek az előadásról.

Sebesi István: A társadalomtalanok brutális bája

Frank Wedekind: Lulu – Kolozsvári Állami Színház

Eszenyi Enikő videoklip sorozatot állít színpadra. Tömörít. Tudja, hogy a néző csak a lényegre emlékszik majd. De azt is tudja, hogy az ördög a részletekben rejtőzik. Mindenre figyel.

Darida Veronika: Színpadi függőségek


Warning: count(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /www/szinhaznet_wp/wp-content/themes/afford-child/loop.php on line 30

A függőség ábrázolása szinte egyidős a nyugati színház történetével. Elég, ha a görög drámák eredetére, a Dionüszosz-kultuszra gondolunk. Dionüszosz a bor, a mámor, a termékenység istene, az őt ünneplő tömeg pedig dionüszoszi felajzottságában elvarázsolt nézővé, tragikus karrá változik át, és így hozza létre azt, amit Nietzsche „drámai ősjelenségnek” nevez.

Boros Kinga – Kovács Bea: Egy világlátás öntudatlan kifejeződései

6. Interferenciák Fesztivál

Az Interferenciák kommunikációja jobban érthető a román fesztiválkultúra felől, amely szereti az eleganciát, a protokollt. Általában véve a román színház a fényes ünneplést preferálja, gondoljunk az előadások végén feltétel nélkül állva tapsoló, bravózó közönségre, vagy a román kritikára, amely sokkal szívesebben dicsér, mint elemez.

Szilágyi-Gál Mihály: Melyik törvény?

A velencei kalmár Tompa Gábor rendezésében

A művészet egyik legfontosabb célja, hogy a tűzbe nyúljon. És ha a tűzoltást egymaga már nem is vállalhatja, vészkijáratokat mutathat. A Shakespeare négyszáz éves darabjára lerakódott történelmi idő ugyanazt kívánja meg, amit a hasonló művekre lerakódott értelmezési teher: kritikai kiadást.

Zappe László: Üres mese és arctalan tombolás

A velencei kalmár Kolozsváron

A velencei kalmár új kolozsvári előadásáról tulajdonképpen felelőtlenség, de legalábbis könnyelműség egyetlen este alapján értekezni. Az ugyanis, amit láttam, azt a benyomást tette rám, hogy a kétféle szereposztás, a drámai ellenfelek felcserélése több is lehet, mint puszta színházi játék, vagy akár két nagy múltú vezető színész különféle képességeinek, más-más oldalainak, tehetségük sokszínűségének, sokrétűségének próbatétele, illetve…

Peer Krisztián: A nyúl mögött, a tankönyvön túl

„...Függök ezen a zord élet-párkányon” – Bogdán Zsolt Ady-estje

Mit tegyünk, ha a klasszikusnak az arcéle is klasszikus? Szabaduljunk meg a tisztelettől. Ez most ennek az előadásnak nem sikerült. (…) Főleg nyugatos versfordítások kapcsán kapja el az embert gyakorta a sejtés: az eredeti nyersebb.

Kricsfalusi Beatrix: Vihar utáni csönd

Avagy a #metoo mint a polgári illúziószínház allegóriája

A gond csak az, hogy a tömegnyilvánosságnak rettentő ereje ugyan van, felelőssége azonban semmi – azzal csak a benne arccal és névvel megszólaló egyének rendelkeznek. Meg persze az újságírók, akiknek a gyors hírek pörgetésén alapuló médialogikával szembemenve kell alapos kutatómunkát végezniük egy rendkívül bizonytalan jogi, következésképp gazdaságilag rizikós környezetben (ám történetüket névvel, arccal, jogi felelősségük…