Címkefelhő

Archive of posts published in the tag: könyv

Tarján Tamás: Életre szóló nyom

A második életmű. Székely Gábor és a színházcsinálás iskolája

A kötet nem idolt igyekszik faragni, hanem az idővel és alkalommal a saját szilárd emberi–alkotói–morális középpontja körül mozgó és szükségképp változó, ritka kvalitású művészt jellemez.

Schuller Gabriella: A színháztudomány átrendeződő terei

Két kötet a színházi terekről

A közelmúltban két olyan kötet is megjelent, amely a tér és téri fordulat középpontba állításának szándékával vizsgál színházi jelenségeket.

P. Müller Péter: Dramaturgia a globális gyakorlatban

Katalin Trencsényi: Dramaturgy in the Making című kötetéről

…a magyar színházi szakma számára példaértékűen igényes, elmélyült, ugyanakkor végtelenül hasznos és pragmatikus munkáról van szó…

Darida Veronika: Minek nevezzelek?

Andreas Kotte: Bevezetés a színháztudományba című kötetéről

Mindez visszavezet ahhoz a problémához, hogy mit is nevezhetünk színháznak. A legáltalánosabb és legelfogadottabb kritériumok Kotte szerint a tér-, a test- és a szöveghasználatot érintik. Így színház lehet mindaz, ami egy adott helyen, gesztusokkal vagy akusztikai kiemelésekkel élve, felhívja a figyelmünket valamire.

Tarján Tamás: Sárkány alszik vele

(M)ilyen gazdagok vagyunk (?) – Sütő András-műhelykonferencia

…az életművet újragondoló, (M)ilyen gazdagok vagyunk (?) címet viselő tudományos tanácskozás szándéka szerint a Sütő-oeuvre melletti állásfoglalás, ám ez az állásfoglalás, mint előre látható volt, „ma – enyhén szólva – egyúttal konfrontációt is jelent”.

Kovács Dezső: Textus, kontextus

Sándor L. István A Katona és kora. A kezdetek című könyvéről

Sándor L. István könyve kényes és krimi izgalmú színháztörténeti periódust rögzít, dokumentál, adatol. A szerző szélesre tárja a vizsgálódás szemhatárát, s a legszélesebb történeti, kultúrpolitikai és „nagypolitikai” kontextus felvillantásával írja meg monográfiáját a Katona József Színház megalakulásáról.

Tarján Tamás: De

Hermann Zoltán: Néző című kötetéről

Hermann képes megfelelő tartózkodással átszűrni szavain, hogy boldog, amiért színházba járhat, és e boldogságát (az összes kifogásával, kételyével együtt) időnként olvasói elé is tárhatja.

Szántó Judit: Hogyan halt meg Marton Endre?

Léner Péter a Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi című könyvéről

Telivér zsidó volt Marton Endre, bizony, érzékeny, minden sérelemre kozmikus arányokban reagáló idegrendszerét Léner Péter három modellje közül ő viselte a leglátványosabban és a leggyötrelmesebben.

Darida Veronika: Színpadok, színterek

Recenzió Marvin Carlson A színpadtól a színpadig című kötetéről

…a kötet több tanulmánya is foglalkozik a színház és az emlékezet kapcsolatával.

Antal Klaudia: Hiányra nincs panasz

A H√ány, csonkít[ás], kihúzás, (el)hallgatás a drámában és a színpadon című könyvről

A kötet – érthető módon – egyszerre hiánypótló és hiányos: a hiány jelenlétét reprezentáló példákból csupán egy csokorra valót gyűjtöttek össze a szerkesztők, és rengeteg drámai szöveg, előadás és szempont maradt érintetlenül.