Tag Archives

Archive of posts published in the tag: kortárs tánc

Egészségesnek kell lenni hozzá

Beszélgetés az alkotói együttműködésről a kortárs táncban

Cuhorka Emese, Molnár Csaba, Téri Gáspár, Vadas Zsófia Tamara és Vass Imre az utóbbi években a kortárs tánc műfaja mellett egyre sűrűbben tűnik fel a színház és a performansz, illetve az újcirkusz területén, jellemzően kollaboratív projektekben. Pályájuk alakulásáról és a kollektív alkotás, az alkotói együttműködés irányába történő elmozdulásukról Szabó-Székely Ármin beszélgetett velük.

A kortárs tánc sosem lesz ünnepelt műfaj

John Ashforddal, az európai táncélet egyik legavatottabb szakértőjével Megyeri Léna beszélgetett

JOHN ASHFORD 1986-tól 2009-ig a londoni The Place igazgatója volt, 1996-ban pedig létrehozta az Aerowaves nevű ernyőszervezetet az európai kortárs tánc kapcsolatainak erősítésére és a műfaj népszerűsítésére. Az Európa-szerte számos partnerszervezettel együttműködő Aerowaves minden évben nyílt pályázaton választja ki a kontinens húsz legjobb, feltörekvő alkotók által készített táncelőadását, amelyeket a Spring Forward elnevezésű vándorfesztiválon mutatnak…

Artner Szilvia Sisso: Testképviselet

Az évad szörnyei

Hatalommal való visszaélésektől hangos ismét a színházi szakma – talán most úgy, hogy ez szélesebb társadalmi dialógusra teremt lehetőséget, és nem csak a jéghegy csúcsát kaparássza. Ám arról sem szabad elfeledkezni közben, hogy hatalom a média is – a kritikától a videóblogig –, amellyel szintén vissza lehet élni. Például a más kontextusba helyezéssel, ami különösen…

Bálint Orsolya: Beszólások és kiszólások

Hodworks–Unusual Symptoms: Coexist – Trafó

Bár földrajzilag eltávolodott Magyarországtól, koreográfusi komfortzónáján belül maradt Hód Adrienn a német Unusual Symptoms társulattal készített darabjában, amelyet a májusi brémai ősbemutató után novemberben a Trafó is műsorára tűzött. Komfortzóna alatt itt azt értem, hogy saját Jolly Jokerjeit is játékba vihette: táncosai közül Molnár Csabát, Jessica Simetet, továbbá a soundtracket keverő Gryllus Ábrist és a…

Szerencsés, hogy kalandozni tudunk

Beszélgetés Bezsán Noémi, Bordás Attila és Györfi Csaba táncos-koreográfusokkal

Néhány éve dolgoznak az erdélyi színházi és táncszínházi szcénán, és munkájuknak köszönhetőn immár több város közönsége találkozhat kortárstánc-előadásokkal. BEZSÁN NOÉMI, BORDÁS ATTILA és GYÖRFI CSABA táncos-koreográfusokkal VARGA ANIKÓ beszélgetett.

A tánc új háza

Régi intézmény új köntösben – körkérdés a táncszakmához

Milyen szerepe lehet az ország táncéletében egy nemzeti táncszínháznak? Milyen művészeti/szakmai elvek mentén érdemes működnie egy ilyen nemzeti intézménynek?

Albert Dorottya: Üdvöz légy, tökéletlenség!

A bukás és az esetlenség táncszínpadi lehetőségeiről: Keith Hennessy, Mary Pearson, Vágner Orsolya

Nem elég hibázni, hangsúlyozni is kell azt, hogy az esetlenség esztétikává váljon. És éppen ebben rejlik a kihívás, a feladat nehézsége: „a színpad ugyanis nem az esetlenség porondja”.

Török Ákos: Nem szeszély, hanem halmaz: lehetőségek halmaza

Koreográfusok az improvizációról

A megkérdezettek minimum három koreográfus-korosztály tagjai, akik alkotó- és kutatómunkájuk során mindannyian használják az improvizációt, a legtöbben kisebb-nagyobb mértékben az előadásaikban is. De vajon tényleg bármit szabad ilyenkor? Mikor és miért fixálják le az improvizált mozgásokat a koreográfusok? Mit ad hozzá az előadáshoz az improvizáció, és mik lehetnek a buktatói? Az improvizáció tényleg komolytalan –…

Megyeri Léna: Gondolkodó, kreatív táncosokat nevelni

Az improvizáció szerepe a hazai táncoktatásban

Míg Amerikában és Európa egy részén az 1950-es évektől a tánc új, posztmodern nemzedékének köszönhetően egyre szélesebb körben terjedtek az improvizációs módszerek a táncalkotásban és a táncoktatásban, addig ez Magyarországon sokáig kifejezetten lenézett és nemkívánatos műfaj volt. A nyolcvanas évek némileg szabadabbá váló művészeti légkörében kezdett először néhány alkotó komolyabban improvizációval foglalkozni, majd beépítette azt…

Senkit nem érdekel, hogy milyen nemű egy nagybőgő

Beszélgetés Ivo Dimcsevvel

A bolgár koreográfusról tizenegynéhány évvel ezelőtt hallottunk először Lili Handel című szólóperformansza kapcsán. Azóta komoly karriert futott be páratlan színpadi jelenlétének, a test átalakulását kutató módszereinek és erős koncepcióinak köszönhetően. Az elmúlt három alkalommal az ő előadásaival zárt a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT), de a közelmúltban megtartott bolgár táncplatformon is szerepelt. Tavaly először egész…