Tag Archives

Archive of posts published in the tag: MITEM

Stuber Andrea: Nagyban játszani

A Nemzeti Színház nemzetközi színházi fesztiválja, a MITEM 2018-as programjáról

Idén is feltűnt az, hogy a MITEM-en az orosz színház jelenléte igen hangsúlyos: két pétervári és két moszkvai társulat érkezett. Az is egy szempont egyébként – a Nemzeti Magazinban olvastam –, hogy nyugati színházba könnyű eljutni, oroszországiba nehezebb és költségesebb, hát örüljünk neki, hogy helybe jönnek az orosz társulatok. Meg az orosz nézők is. A…

Gócza Anita: Egy hajóban evezünk

Pillanatfelvétel a MITEM-ről egy kerekasztal-beszélgetés kapcsán

…fontos, hogy minél többféle megközelítés megjelenhessen a Nemzeti Színház színpadán, mert ha meghatározható egyáltalán, mitől „nemzeti” egy teátrum, akkor biztos, hogy a definíció lényeges eleme, hogy feladata gondolkodást kezdeményezni a változó világról, amelyben élünk.

Étvágytalanság

Kerekasztal-beszélgetés a MITEM kapcsán (Antal Klaudia, Jászay Tamás, Szabó-Székely Ármin)

Európa jelentős színházi mesterei által rendezett előadásokat láthatott a budapesti közönség a negyedik Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozón, a MITEM-en. A kérdés, hogy a nagy nevek – például Silviu Purcărete, Eimuntas Nekrošius vagy Alvis Hermanis – fémjelezte produkciók feltétlenül egyet jelentenek-e a közönségsikerrel, a nézői világot fenekestül felforgató színházi élménnyel. A MITEM-en bemutatott Faust, Fekete…

Molnár Zsófia: Dosztojevszkij haladóknak

Bűn és bűnhődés – Alekszandrinszkij Színház, Szentpétervár

Operába általában úgy megy az ember, hogy a cselekménnyel tisztában van. Nem a sztorira figyel, hanem – természetesen a zeneélvezet mellett – arra, ami a színpadon zajlik, az aktuális értelmezésre, amit a viszonylag lineáris jelenetezéstechnika megsegít. Vidnyánszky Attila pétervári Bűn és bűnhődés-rendezése, bár nem (egészen) opera, azoknak semmiképpen sem javasolt, akik Raszkolnyikov történetét alaposan nem…

Urbán Balázs: Anyegin és a többiek

Előadások a MITEM fesztiválon

Ám a legnagyobb nevek árnyékában izgalmas rendezőegyéniségek húzódtak meg.

Patrice Pavis: Érti-e az idegen mások előadását?

Pavis Koreában

Amikor annak az országnak néhány színházi előadásáról vagy művészi alkotásáról írok, mintegy visszaadok valamit abból, amit elvettem, de ennek van határa: nem tudok mindent visszaszolgáltatni, elmondani, különösen, ha – idegen mivoltomból fakadóan vagy más miatt – nem jól fogtam meg a dolgot, vagy félreértettem. A fikcióhoz kellene fordulnom, hogy őszinte lehessek, és kimásszak ebből a…

Hermann Zoltán: Trilógia

Éjjeli menedékhely, Állami Zenés és Drámaszínház, Tbiliszi; Sirály, Théâtre de Vidy, Lausanne; 6, Nemzeti Színház, Budapest

A fesztivál programjában látható három orosz klasszikus (…) radikálisan különböző színházelméleti és „játéktechnológiai” kereteit vagy meglepő hasonlóságait a néző aligha fogja bármiféle tendenciát nélkülöző jelenségnek látni, és nem fogja a rendezői koncepciók kiszámíthatatlan egyediségének vagy a véletlennek felróni.

Molnár Zsófia: Valèriana, avagy befogad és kitaszít (ez) a világ

Nevek erdejében – MITEM, Nemzeti Színház

…Novarina szövegei nem kiáltanak színpad után, mégis „befogadhatóbbak”, sőt – leginkább a szerző rendezésében – remekül működnek a színpadon. Nem mintha a szavak „térbe helyezése” valamiféle koherens értelemre világítana rá, csupán a mechanizmus(oka)t tárja fel a folyamatosan megszólított közönség előtt.

Adorjáni Panna: Szép és hasztalan

Silviu Purcărete és Bocsárdi László rendezése a MITEM-en – Nemzeti Színház

Románia két emblematikus, ám színházesztétikájában és látásmódjában két igen különböző világot megjelenítő rendezője mutatkozott be.